MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 25. (101-136. o.) - 1. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 103-116 - Szóbeli kiegészítő: 117

I. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok /Gazd.szövpol.Munkabizottság előterjesztése/ Előadó; Tóth Károly elvtárs, a megyei tanács tanácselnökhelyettese Tóth Károly elvtárs szóbeli kiegészitő.je; Az anyag készitése során áttanulmányozták a vonatkozó párt és állami határozatokat. Vezérfonalként húzódik végig mindegyiken az a követelmény, hogy az ágazatnak is jövedelmezőnek kell lenni és gazdaságosan kell mennie. Ezt a szemléletet és alapállást kell tovább erősíteni, amit indokol a vb határozata alapján felülvizsgált termelőszövetkezetek helyzete is. Ennek az elvnek az alkalmazása egy-két év alatt gyors fordulatot eredményezett a szövetkezetek gazdálkodásában. Minden termelő ágazat hajtó ereje a jövedelem ós a nyereség, igy ez érzékelhető az állattenyésztésben is. Mérsékelt a jövedelem,a nyereség az ágazatnál, ami ellentmondásos helyzetet idéz elő. Pl. a tejprémium bevezetése előtt loo-15o litert haladtak előre évenként, a tejprémium bevezetése után 38o-4oo literes előrelépés törtónt, van olyan is, ahol 600-800 literre növelték a tejhozamot. A hústermelésnél viszont a különböző intézkedések hatására 28-ról 34-re emelkedett az önköltség, ezért sok helyen visszaálltak és csökkent a hizómarha állomány a megyében. A jövedelmezőség és a nyereség nagyon fontos tényező, veszteséges ágazat nem perspektivikus. IMegitélósük szerint a megyében alacsony az állattenyésztés koncentráltsága, 7 állami gazdaságnál van szakositott szervasmarha telep, a 23 tszből 17-nél 3oo férőhelyes. Néhány állami gazdaság és a barcsi tsz. ezer férőhelyes szarvasmarha teleppel rendelkezik. Alacsony koncentráció, alacsony technikai szinvonal, alacsony infrastruktúra, a munkaerő is sok kivánnivalót hagy maga után. A rekonstrukció során ezek normalizálására kell törekedni. Számszerüsógében nem kevés az ágazatban dolgozók száma, de az árbevétel kevesebb, mint a növénytermesztésben. Az állattenyésztésben dolgozó szakemberek zöme fiatal, 35 %-a a fizikai dolgozóknak szakmunkás. Elöregedett állattenyésztőket nem igen találnak. Ezzel együtt jár a fluktuáció is. Évente változik egyes helyeken a telepvezető személye. Ez a terület nem vonzza tartósan a szakembereket. Nagyon sok a periférián lévő telep, istálló. E helyeken gyenge a munkaerő, ami befolyásolja az állattenyésztés alacsony jövedelmezőségi szintjét is. Tó t h Károly elvtárs válaszol Tanai Imre, Horváth László, dr. Kiss József, Varga Dános, Varga Péter elvtársak kérdéseire: Az állattenyésztésben folyamatos munka van egész éven át, szombat, vasárnap és ünnepnap is dolgoznak. így a munka jellege miatt a bérezésük szinvonala lényegesen magasabb, mint más területeken. Azonban nemcsak az állattenyésztésben, de pl. a kereskedelemben is érződik az a fajta tendencia, hogy az anyagi dotáció ellenére sem lehet mindütt az embereket rávenni arra, hogy szombat, vasárnap dolgozzanak. A mezőgazdaságban is egyre inkább elterjed, nem lehet megfizetni a heti egy-két pihenőnapot. Maga az állattenyésztés, mint munkaterület nem vonzó. Részben ehhez kapcsolódik, hogy az alacsony koncentráltság miatt e telepeken nem tudják azt nyújtani, arai 1982-ben elvárható lenne. A periférián a technológiai szinvonal kevésbé fejlett és többségükben ezeken a helyeken