MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 25. (101-136. o.) - 1. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 103-116 - Szóbeli kiegészítő: 117

3 olyan emberek dolgoznak, akikben nem lehet szakmailag megbizni, ebből sok a gond. /A munkaerő minősége itt olyan, mint a munkafeltótelek./ A jövőt illetően a legfontosabb feladat, hogy a telepeken a feltételeket, 1 technológiai szinvonalat tovább javitsák, a rekonstrukciók során erre fokozott figyelmet kell fordítani. Olyan munkakörülményeket kell terem­teni, amit a ma dolgozója joggal elvár. Első helyen kell tartani az a­nyagi ösztönzést, a bórszinvonal további emelését. Folytatni kell a fia­tal és a felnőtt dolgozók szakmai továbbképzését, beiskolázását, ösztö­nözni kell a szakmunkás képesités megszerzésére őket. Sajnos a felnőt­teket egyre nehezebb beiskolázni, szűkült a számitásba jöhetők köre. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők többsége a főiskola, egyetem el­végzése után azonnal felelős beosztásba került. Esetleg egy-két hónapot tölt el gyakornokként, ezért nem igen tudja, hogy a telepeken milyen jellegű munka folyik. A fiatal szakemberek számára nem vonzó az állat­tenyésztés, mert kevés szabadidővel rendelkeznek, egész éven át folya­matosan dolgoznak. A jó anyagi elismerés ellenére ezért nagy a fluktuá­ció e területen. Az alacsony, vagy magas tejhozam a fajta függvénye is. Pl. a megyébe behozták az intenzív fajtákat, ami új követelményeket támasztott a tar­tással és a takarmányozással szemben. Ehhez nem mindenütt voltak meg a feltételek. Ez nálunk lassabban fejlődött, mint más megyékben. A másik ok a takarmányozásban keresendő. Mennyiséggel nincs probléma, de a mi­nőségi és összetételbeli, technológiai kérdésekben még sok a javítani­való. Közrejátszik az istálló korszerűsége, a fejési technológia, és természetesen maga az ember, aki az állatokkal foglalkozik. Fajta átala­kítási program alapján folyamatosan, nagy körültekintéssel lehet csak változtatni a helyzeten. A hoelst-friz szarvasmarha pl. lucernaszénát igényel, amit képtelenség egy looo db-os telepen egész éven át biztosí­tani. Természetesen folyamatosan folyik a Ka-hyb sertéstenyésztés, a lehető­ségekhez mérten egységesíteni kivánják. A megyében a sonka tipusu ser­tések tenyésztése a cél, az adott üzemre van bizva, hogy melyik hibri­det tenyésztik. A Ka-hyb sertésnél a szaporulat kisebb, viszont a hús minősége, mennyisége az összes többi között a legjobb. A különböző rendszerek munkája nem látványos, de hasznos, nagyban hozzá­járul a minőségi szinvonal javitásához. Azonban itt is szükség van kompromisszumra, még mindig problémák vannak a"fogadással", ami lassitja az eredményes együttműködést ós munkát. Támogatják ezt továbbra is, ke­resik az új lehetőségeket, hogy miként tudnak jobban hatni a partner üzemekre. [Végleges döntés még nincs, de a körvonalak kialakultak; területileg összevonják az állategészségügyi állomásokat ós a minőségvizsgálókat. Megszüntetik az állattenyésztési ós takarmányozási felügyelőségeket. Országosan 6 állattenyésztési vállalatot hoznak létre, ahol pénzért különböző szolgáltatásokat végeznek. Somogy megye területileg Szekszárd­hoz fog tartozni, ott van egy jól kiépített mesterséges megtermékenyí­tő állomás. Kettős irányitás /MÉM. MT/ megszűnik, főhatósági körbe ke­rül. A megyének nem a legmegfelelőbb megoldása a kérdésnek, mivel el­veszítjük a felügyeletünket ós információs bázisainkat az állattenyész­tési ágazattal kapcsolatosan. Ezen aggályaikat a többi megyével együtt kifejezésre juttatták, de nem vették figyelembe a központi szervek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom