MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

156. ő. e. 1982. június 16. (66-147. o.) - 1. A tanácsi káder- és személyzeti munka helyzete a megyében és a további feladatok. Jelentés: 69-85 - Szóbeli kiegészítés: 86-87

8 - ** A minősitésekkel neveljük, segitjük a kádereket, a párt- és tanácsi vonalon egyaránt e tekintetben előbbre kell lépni, ösztönözzük az elvtársakat, hogy ebben legyenek bátrabbak. A jelentés értékelő részével ós a leirt tennivalókkal egyetért. Továbbra is nagy gondot kell forditani a differenciált segitségadásra, ahol több gond jelentkezik, oda kell a segitő erőket átcsoportosítani az eredményesebb munka érdekében. C s o 1 1 á k Gábor elvtárs: A vizsgált időszakban 2 alkalommal is foglalkoztak a megyei tanács káder- és személyzeti munkájának helyzetével. Megállapítható, hogy a vezetői és apparátusi stabilizálódása megfelelően alakult az elmúlt években. Az 1976-os értékeléskor rendkivül súlyos kritika érintette a megyei tanács ezirányu tevékenységét, alapvető hiányosságokat vetett fel. Elsőrendű feladatként irták elő, hogy a felkészültség-, szakmai állapot-, akut kádergondok-, terén mielőbb teretsenek rendet. Megnyugtató, hogy a határozat megjelenése után jelentős fejlődést látnak a tanácsi szervek káder- és személyzeti munka gyakorlati végrehajtásában, az irányitó tevékenységben, erősödött a vezetői és az apparátusi garnitúra. Az országos átlagnál a megyében jobbak a képesitési mutatók, viszont rosszabbak a fiatal vezetők funkcióba helyezése tekintetében. A jelentós tárgyilagos, feltárja a gondokat, de megjegyzi, jó lett volna elkerülni a túlzott általánosításokat, jobban kellett volna a lehetőségek alapján a következtetéseket levonni. A problémás területekről lehetett volna egyértelműen szólni. Az ágazati szakigazgatási szervek és a megyei tisztségviselők munkáján sok múlik. Itt még mindig nem használják ki a lehetőségeket, erre korábban is történt utalás. A munka értékelésekor is megfelelő differenciálásra van szükség, mert összevontan nem lehet eredményes és problémafeltáró a munka. Nem lehet azonos téma ós megitélés pl. az egészségügyi, pénzügyi, épitósi, kereskedelmi osztályoknál. Más a gond a szinteket illetően is /járás, város, község/ az utánpótlás-nevelés területén. A megfelelő következtetések alapján ezekre kell a megoldásokat megtalálni. A vezetők mintegy 32 százaléka cserélődött ki, és a ciklus végéig kb. 20 % éri el a nyugdij korhatárt, tehát további változásokra kell felkészülni. Nem lehet mindegy az, hogy kit, mikor ós milyen vezetői funkcióra javasolnak. Megyei, járás-városi és községi szinteken alapvetően a káderutánpótlást kell javitani. A helyettesi /második/ vonal legyen olyan állapotban, hogy belső előléptetéssel könnyen megoldható legyen a kádercsere. Sok helyütt azonban a második vonal is "döregedetf, tehát kor és képzés szempontjából erre nagyobb figyelmet kell forditani. Országosan is probléma a nők és a fiatalok vezetői funkcióba állitása. Nagyközségi, községi tanácsi apparátusoknál 75-80 %-ban nők dolgoznak. Az egész tanácsi szervezetben az arány 53 százalék. Községi, nagyközségi titkároknál 38 % a nők aránya, ez elfogadható. Városi-járási apparátusoknál 9-lo %, azon felül alig 3-5 százalék. E téren az 1973-as KB határozatot követően lényegében nem jutottunk előre.