MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

149. ő. e. 1981. április 9. (161-218. o.) - 1. A központi bizottság 1976. október 26-i, a propagandamunka fejlesztéséről szóló határozata végrehajtásának tapasztalatai a nagyatádi járásban, különös tekintettel a közgondolkodás helyzetére. Jelentés: 164-174

tői várják, ha ez nem történik meg, kialakul egyfajta közömbösség, tartózkodás, rossz megközelítése a dolgoknak. Ennek van egy súlyos következménye. Nem a megítélés pontatlansága, vagy a hibás volta a súlyos ebben, hanem a gondolati visszacsatolás, ami ilyen esetben érvényesül. A káderpolitika, mint hatalmi kérdés, az érdeklődés középpontjában van. Nem azért ilyen erőteljes iránta az érdeklődós, mert a hatalom képviselői kerülnek ki, hanem azért, mert, araig országos, megyei, járási ügyekben a személyes, társadalmi, vagy kollektiv érdekek nem ütköznek, személyes érdekeit az egyén nem tudja kapcsolatba hozni vele, hogy neki ez jó, vagy nem jó. Abban az esetben viszont, ha ez személyes sorsával függ össze, abban a faluban történik ahol él, ott már össze tudja vetni. A legkevésbé nyilt, mert például a helyi káderpolitikai döntések birálatában van "rizikó". Visszafogják az ilyen, vagy olyan véleményüket, mert az érdekeikkel ütközhet. A járási pártbizottság úgy Ítélte meg, hogy a helyi gazdasági helyzet a korábbihoz viszonyitva valamivel rosszabb. A napi gondjaik egy jelentős részét is olyan ügyek adják, amelyek mögött az árutermelés ismert követelményei, elvárásai közötti ütközés, ellentmondás fogalmazódik meg. Ezt még a pártból való kikerüléseknél is ki tudják mutatni; tagkönyvek visszaadása, - nem igy képzelték el a szocializmust, igazságtalan jövedelemelosztás stb. Az észrevételek többsége a jövedelem különbségek kapcsán jelentkezik. A lakosság egy része, alacsony jövedelműek, idősebb párttagok nem tartják a kiugróan magas jövedelmeket a szocializmus - bennük korábban kialakult - képével összeegyeztethetőnek. Létezik egy olyan felfogás is, ami az ilyen fajta jövedelem különbséget erkölcstelennek tartja. Természetesen vannak a lusta, tehetségtelen embereknek is ilyen megnyilatkozásai, hogy elitélik azt, aki nagyobb teljesitraénnyel szerzi meg azt a magasabb jövedelmet. Egyeseknek van olyan elképzelése, hogy nem a munka szerinti elosztás alapján alakulnak a jövedelmek. Ezek között vannak kifejezetten fatalisták, akik nem egy átlagként fogják fel a helyzetet. Az is igaz viszont, hogy léteznek nem a munka szerint létrejött jövedelemkülönbségek, amik irritálják a párttagokat. Nem egy, ma is köztiszteletben álló gazdasági vezető elitéli a mezőgazdaságban létrejött melléküzemági tevékenységet. Nyilván más lenne a helyzet, ha iskolázottságuk magasabb lenne, jobban megértenék a mai helyzetet, a piaci lehetőségeket. Az "érzéki" alatt a filozófiai értelembe vett érzéki tartalmat értik. Nem érzékeli a lakosság egy része mindazt a tárgyiasult teljesítményt, amit a felszabadulás óta elértünk, a fiatalság egy része természetesnek tartja mindazt, amit a szocializmus produkált. Erről többet kellene tudnia a lakosságnak, és ez propaganda kérdése is. A lakosság egy része nem ismeri a magyar történelmet. Aki nem tudja a magyar múltat, nem tudja becsülni annak hagyatékait, az sohasem válik igazán internacionalistává. Érzelmi tartalmában azt értik, amit az elmondottak kiváltanak. Az alkalmassági feltételek meglétére azért van szükség, mert a propagandamunkát nem tudták eléggé megbecsültetni, nem tudták tényleges szellemi tevékenységként kezeltetni. Mivel ez igy van, nincs