MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
148. ő. e. 1981. február 25. (172-215. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteiben folyó nőpolitikai munka, különös tekintettel a nők szakmai képzésére, és a további feladatok. Jelentés: 175-184 - Állásfoglalás: 192-202
p } 2 Elsősorban azokban a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben dolgoznak kevesen, ahol a körzet foglalkoztatási viszonyai jobbak. /Pusztaszemes, Kőröshegy/, A több éve tartó tendencia folytatódása esetén a termelőszövetkezetekben dolgozó nők aránya néhány éven belül 20-25 %-TB. eshet vissza, ami kedvezőtlennek Ítélhető. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők közel fele a növénytermesztésben - elsősorban a kertészetben, a gyümölcsösökben, továbbá a munkaigényes növényfélék termelésében /dohány, burgonya, stb./ dolgozik. Mintegy 20-20 %-uk az állattenyésztő telepeken és az adminisztrációban s alig egy tizedük dolgozik a szövetkezetek kisegitő és melléküzemágaiban. A szövetkezetek adottságaitól függően az arányokban nagy eltérések vannak. A nők foglalkoztatásában jól érzékelhető változások figyelhetők meg. Jellemző, hogy a hagyományos kétkezi tevékenységet végzik, a műszaki, technikai területekre nem tudtak bejutni. A fiatalok elsősorban a nem fizikai munkaterületekre jönnek a szövetkezetekbe. A munkaerő hiány miatt helyenként, de egyre növekvő számban irányitják őket, nekik nem éppen megfelelő nehéz fizikai munkára. Foglalkoztatásukra jellemző az idényszerüség, a téli^hónapokban nem tudnak számukra rendszeres munkát biztosítani. Részben ezzel függ össze, részben a nők életmódját tükrözi, hogy a fizikai foglalkozású nok többsége csak a törvény szerinti minimális munkaidőt teljesiti. Emelkedik azonban azok száma, akik folyamatosan kivannak dolgozni. Ezt az igényt sok vezető nem tartja reálisnak - arra hivatkozva, hogy az asszonyok egy része a most adódó munkalehetőségekkel sem él. Akik igy értékelik ezt a helyzetet, nem veszik figyelembe, hogy nagyrészt épp azért nem dolgoznak folyamatosan, mert az igényeiknek megfelelő munkalehetőségek hiányoznak. Neheziti továbbá folyamatos munkavégzésüket a túlzottan hosszú munkaidő; az állattenyésztésben a kora reggeltől késő estig tartó lekötöttséggel járó osztott munkaidő szinte kizárólagos alkalmazása, gyakran a szabadnapok hiánya, illetve bizonytalansága. Ez különösen a családos, az óvodás vagy iskolás gyermekeket nevelő anyák munkavállalásában okoz nehézségeket. A folyamatos foglalkoztatást elsősorban a fiataloknál kell sürgetni. Az ő folyamatos munkavégzésüket az életmód, a családi kötöttségek nem akadályozzák; jövőjüket csak rendszeres munkavégzés mellett látják biztosítottnak. A fiatalok szövetkezetekhez kapcsolásának ezt a lehetőségét eddig nem sikerült kellően kihasználni. A nőpolitikái munka legnagyobb eredménye, hogy a szövetkezetek folyamatosan javitották a nők számára életszínvonaluk növeléséhez a munkalehetőségeket, a keresetet és a szociális feltételeket. Ma már természetes, hogy a férfiakkal azonos munkanormákat alkalmaznak. Ennek ellenére a nők átlagos havi jövedelme mégis 3-400 forinttal alacsonyabb. A havi 2.000 Ft-nál kevesebbet keresők aránya 48 %, mig a férfiaknál mindössze 8 %.
