MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

152. ő. e. 1981. október 21. (105-187. o.) - 1. A munkaerő-gazdálkodás tapasztalatai és a VI. ötéves tervi feladatok a megyei párt-vb 1976. szeptember 15-i állásfoglalásának megvalósítása alapján. Jelentés: 107-120

A teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósításának feltételei tehát nem előre adottak, de megteremthetők, ha mindazok a szervezetek, amelyeknek ebben szerepük van, ellátják a rájuk háruló feladatokat. Nem megengedhető, hogy addig várjunk, amig a problémák jelentkeznek, és csak akkor kezdjünk azok megoldásának módszerével foglalkozni, amikor már valóságos gondok merülnek fel. A várható feszültségeknek elébe kell menni. Minden előre látható probléma feloldására az adott időben megfelelően reagálni és intézkedni kell. Varga Péter elvtárs összefoglalója; A hozzászólásokból és a jelentésből is kitűnik, hogy e területen normális, nyugodt helyzet van. Ma Magyarországon, aki dolgozni akar, az dolgozhat, legfeljebb nem mindig ott, ahol szeretne. Társadalmi fejlődésünk, előrehaladásunk során a követelmények itt is megnőttek, a népgazdasági és egyéb igényeket messzemenően figyelembe kell venni. Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk a teljes foglalkoztatásról. A kongresszusi anyagban, a pártprogramunkban ez határozottan megfogalmazásra került, ós megvalósításáért mindent megteszünk. Megyei és országos szinten is jelentős tartalékaink vannak a munkaerőben. Pl. az üzemeknél, vállalatoknál, tsz-eknél nagy az adminisztratív létszám, sok fölösleges, formálisan működő szervezetet tartunk fenn. Ha ezeket fokozatosan csökkentjük, megszüntetjük, nagy munkaerőlétszám szabadul fel. A közigazgatási átszervezés folytán sokan átmentek a termelésbe, egy kisebb hányad viszont intézményekhez került, ami nem lenne szükséges. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az átszervezés során megfelelően gondoskodtunk az egyénről is, nincs tömeges munkanélküliség. Azonban elmaradt az a hatás, amit nagyon vártunk, hogy pl. Budapestről a vidéki üzemekbe, gyárakba jelentkezzenek a szakemberek. További lépéseket kell tenni, hogy megnyerjük őket a termelésnek. Alapvetően az egész munkaerőgazdálkodásunkat az anyagi kényszeritő szabályozó erő befolyásolja, többi egyre inkább kiegészitő szerepet tölt be. Nagyon fontos a fiatalok megfelelő pályára való orientálása. A rossz pályára törtónt irányitás nemcsak a fiatalokban okoz törést, hanem népgazdaságunknak is komoly károkat okoz /munkaerővándorlás, nem tudjuk az igényeket kielégiteni stb/. Ezért országos szinten is meggondoltabban kell kezelni ezt a témát. A vállalati átszervezések megkönnyitése érdekében módot és lehetőséget kell adni a fiataloknak a több szakma elsajátítására. A kvalifikált képzés feltételeit meg kell teremteni. Ez az egyénnek és a népgazdaságnak is hasznos lenne. A képzésre való ösztönzés nemcsak a pórt, hanem a szakszervezet és a KISZ feladata is. Élesen vetődött fel, hogy nagyon sokan elmentek az épitőiparból. Ennek oka részben a központi szabályozórendszerben ós a bér terén keresendő. A központi szabályozó jóval később jelent meg, mint ahogy a beruházások visszafogását megkezdték. Ez a vártnál jobban sikerült. Ugyanakkor az épitőipari kapacitás kiajánlás is nagyobb volt a kívánatosnál. Nekünk a karbantartást, a felújitást kiemelten kell kezelni. Nagyon sok problémával találkoztak ott, ahol a régi szabályozókkal kezdték meg a felújitási munkálatokat.