MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
152. ő. e. 1981. október 21. (105-187. o.) - 1. A munkaerő-gazdálkodás tapasztalatai és a VI. ötéves tervi feladatok a megyei párt-vb 1976. szeptember 15-i állásfoglalásának megvalósítása alapján. Jelentés: 107-120
Dr. E x n e r Zoltán elvtárs; A VI. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzésével összhangban a foglalkoztatáspolitikában kettős a követelmény; fenntartva a teljes foglalkoztatást, az eddiginél lényegesen magasabb szintre kell emelni a foglalkoztatás hatékonyságát. Minden közép- és rövidtávú terveinkben megfogalmazott célok, eszközrendszerek legfontosabb elemei közé tartozott a munka termelékenységének fokozása, az ami még ennél is lényegesebb célkitűzés, a munka hatékonyságának javitása. Ha az elmúlt időszakok elért fejlődését áttekintjük, tapasztalható, hogy a foglalkoztatás hatékonyságának növekedésében is számottevő haladást értünk el a megyében is. A teljes foglalkoztatás annyiban valósult meg, hogy mindenkinek munkát tudtunk biztositani. Nem vált azonban teljessé a munkaerőforrások hasznositásaabból a szempontból, hogy az emberekben levő képességeket megfelelően kibontakoztattuk volna. Bizonyos értelemben tehát a foglalkoztatás teljessége egyben az eddigieknél hatékonyabb foglalkoztatást is jelent. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában számos ismert ok következtében a korábbiaknál mérsékeltebb a lehetőség arra, hogy a termelés volumenét úgy növeljük. Ezért a hatékonyabb foglalkoztatás révén felszabaduló munkaerő csak részben hasznositható oly módon, hogy növeljük a létrehozott termékek volumenét. Az eddigieknél nagyobb aranyban a minőségi tényezők javitásával kell megfelelő feltételeket teremteni ahhoz, hogy az élőmunka forrásaink hasznosuljanak. A VI. ötéves tervidőszakban a mérsékeltebb ipari termelésnövekedés ellenére el kell érnünk, hogy a munka termelékenységének a növekedése ne lassuljon számottevően. Az iparban, arányait tekintve, stagnálás, vagy kisebb létszámcsökkenés várható. Más oldalról a szállitás és hírközlés, a kereskedelem, az egészségügyi és kulturális ágazat, valamint az egyéb nem termelő területek fejlesztése munkaerő többletet igényel. A középtávú tervidőszakban elsősorban demográfiai okok következtében csökken a munkaerő forrás a megyében. Még jelentős hatékonyság növekedés esetén is inkább attól kell tartani, hogy a munkaerő ereslet valamelyest meghaladja a kinálatot. A globális egyensúly mellett azonban számolni kell azzal, hogy egyes területeken elhelyezkedési nehézségek adódnak, máshol pedig fennmarad a munkaerőhiány. A különböző foglalkozások, szakmák munkaerőszükséglete is differenciáltan változik. Ezért még olyan körzetekben is, ahol globális egyensúly jön létre, vagy a munkaerőszüksóglet mennyisége meghaladja a munkaerőforrásokét, előfordulhat, hogy az egy-egy szakmában és foglalkozási ágakban feleslegek jelentkeznek, miközben másokban továbbra is hiány mutatkozik. Emiatt a munkaerőszerkezet struktúrája eltér a fedezet szakmai összetételétől. A mai területi eltérés, akár a strukturális meg nem felelés következtében olyan helyzeteket teremthet, amelyekben, ha nem intézkedünk megfelelően, átmenetileg elhelyezkedési nehézségek adódhatnak. Ezeknek a feszültségeknek a feloldása a szükségletek és a fedezetek területi ós strukturális összehangolása az eddigieknél lényegesen aktivabb foglalkoztatáspolitikát, körültekintő munkaerőgazdálkodást igényel.
