MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

145. ő. e. 1980. szeptember 10. (126-170. o.) - 1. A pártalapszervezetek kádermunkája Barcs városban, különös tekintettel a véleményezési jogkör érvényesülésére. Jelentés: 128-138

I. A pártalapszervezeteken belüli kádermunka Az elmúlt időszakban az alapszervezetek kádermunkájában legjelentősebb az a szemléletbeli változás, amely a káderpolitikai alapelvek egységes értelmezésének erősödésében, komplexebb alkalmazásában ment végbe. A pártszervezetek zömében ma már a folyamatos pártélet és a kádermunka nem határolódik el egymástól. A kádermunkát a párt vezető szerepe érvényesítésében fontos feltételnek, a politika végrehajtásában alapvető eszköznek tekintik. Az alapszervezetek nagy többségében értik és helyesen alkalmazzák a kádermunkával összefüggő feladatokat. Rendszeresen napirendre tűzik a kádermunka egyes területeit, felülvizsgálják és szükség szerint módosítják véleményezési listájukat. A tárgyalt témák általában kapcsolódnak a megoldásra váró feladatokhoz /átszervezés, vezetés megerősítése, stb./. Más napirendek tárgyalásánál is egyre inkább figyelembe veszik a döntések kádervonzatát. A munka, az előterjesztések, a viták színvonalában azonban jelentős különbségek vannak. Érdemibbek a nagyobb önállósággal rendelkező üzemek alapszervezeteiben /kaderállomány nagysága, folyamatos személyzeti munka/. A kisebb üzemekben, telephelyeken működő pártszervezetek ezirányu tevékenysége - ob^ektiv és szubjektív okok miatt - elmarad a követelményektol. A legtöbb nehézség a kisebb társközségekben működő - zömében kislétszámu - pártalapszervezetek kádermunkájában van. A működési területtől, jellegtől, a vezetőségek felkészültségétől függően a végrehajtásban értelmezési problémák is fellelhetők: - a káderpolitikai elvek nem egységes egészként való felfogása', á;hármas követelményen belül a szakmai feszültség egyoldalú előtérbe helyezése; - a kádermunka leszükitése a véleményezési jogkör gyakorlására; - a nem vezetői funkciók véleményezési jogkörbe vétele; - az utánpótlás-nevelés figyelmen kivül hagyása; A hatékonyabb pártépités, a tervszerűbb képzés és továbbképzés, valamint az átgondoltabb kiválasztás eredményeként a két kongresszus közötti időszakban jelentősen javult a vezetőségek összetétele, alkalmassága. A titkárok 81,8 %-a politikai iskolai végzettséggel /16 #-os növekedés/, több mint kétharmada felső-, vagy középfokú állami iskolai végzettséggel /18 %-os növekedés/ rendelkezik.