MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

141. ő. e. 1980. január 30. (86-150. o.) - 1. A megyében működő KISZ szervezetek érdekvédelmi tevékenységének tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés: 88-98

Ennek érdekében felhasználják a "vezetői négyszög" megbeszéléseket, a termelési tanácskozásokat, a tantestületi értekezleteket; a párt, az állami, a társadalmi- és a tömegszervezetek plénumait, nem utolsó sorban az ifjúsági parlamenteket. A KISZ vezetők a korábbiaknál nagyobb aktivitással és felelősséggel vesznek részt minden olyan döntés előkészítésében, amely az ifjúság széles tömegeit érintik. A munkahelyi vezetők többsége igényli és a döntéseknél figyelembe veszi a fiatalok véleményét, egy része viszont kétségbevonja a KISZ vezetők "hozzáértését", ezáltal nem is igényli véleményét vagy formálisan tesz annak eleget. A legpozitívabb kép az ipari nagyüzemekben tapasztalható, ahol a vezetők legkorábban felismerték ennek a munkának a jelentőségét és a KISZ vezetők is megfelelően tudnak élni lehetőségeikkel. A termelőszövetkezetek nagyobb részében a kibontakozás stádiumában van ez a tevékenység, melyet a profiltiszta jellegű KISZ alapszervezetek hiánya is kedvezőtlenül befolyásolt. A tanintézeti fiatalok felkészültségüktől és élettan pasztalatuktól elvárhatóan élnek lehetőségeikkel. A lakóterületi alapszervezetek érdekképviseleti munkája - döntően a körülményeik miatt - kevésbé eredményes. Több helyen 16-17 éves - naponta bejáró tanuló fiatal látja el a községi KISZ titkári teendőket, aki lehetőségeinél fogva sem tudja megfelelően képviselni /például tanácsülésen, termelőszövetkezeti fórumokon/ azt a sokrétű igényt, ami a "vegyes összetételű" fiatalság miatt felvetődik. Általánosságban neheziti ezt a munkát, hogy a KISZ vezetői nem ismerik kellően a fiatalok érdekeinek képviseletét és védelmét szolgáló jogszabályokat. Ez részben érthető is, hiszen rövid idő alatt tul sok olyan intézkedés jelent meg, amely a fiatalokat érinti, melynek egy része bonyolult, nehezen érthető. A KISZ vezetőképzés sem nyújt elegendő lehetőséget arra, hogy évről-évre az ifjúságot érintő valamennyi jogszabály ismertetésre, értelmezésre kerüljön. Ezek a nehezitő tényezők gyakran azt eredményezik, hogy a KISZ vezetői nem kellő tudatossággal képviselik a fiatalok érdekeit. Gondot okoz az is, hogy az ifjúsági vezetők egy része bátortalan, /főleg a tanulói, a lakóterületi és az alkalmazotti területen/ a "függőségi viszony" miatt jogos igényekért sem emelnek szót. Mások az érdekképviseleti munkát leszűkítik az ifjúsági szövetség tagjaira vagy éppen szubjektiv véleményeiket és nem az alapszervezeti közössé állásfoglalását képviselik. A KISZ választott testületei felismerték, hogy az ifjúsági szövetség érdekképviseleti munkáját jelentősen befolyásolja a káderállomány, ezért képzettebb és hosszabb ideig dolgozó ifjúsági vezetők funkcióba állitását szorgalmaztuk. Elértük, hogy a dolgozói titkárok 65 százaléka közép, illetve felsőfokú végzettségű, 28 százalékuk 26 évesnél idősebb és az évenkénti fluktuáció 30 százalék alá csökkent. A tanintézetekben fiatal pedagógusok és a szülői munkaközösség képviselőjének bevonásával érdekvédelmi munkabizottságot hoztunk létre, amely nagymértékben szorgalmazza a tanulók jogainak, kötelességeinek megismertetését és segiti a KISZ bizottságok érdekképviseleti munkáját. A dolgozói jellegű alapszervezetek hasonló jellegű feladatok ellátásával érdekvédelmi felelősöket biztak meg. ./.