MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1978

127. ő. e. 1978. január 18. (56-115. o.) - 1. A mezőgazdasági és ipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben folyó személyzeti munka állami ellenőrzésének tapasztalatai. Jelentés: 59-71

- Az ipari szövetkezetek egy részében a beszámolók gyakran csak oktatási, munkaügyi adatokat tartalmaznak, leiró jellegűek és hiányzik az elemzés, következtetés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetsége a megyei tanács szakigazgatási szerv^felkérésére ajánlást adott ki a vezetőség előtti beszámolók tartalmának javítására. A közelmúltban hasonló ajánlást adott ki a MÉSZÖV is. Az ajánlások mellett a politikai eszközök egy^éb formáinak alkalmazása is szükséges ahhoz, hogy a vezetőségek személyzeti munkája tartalmában fejlődjön. A szövetkezetek elnökei általában ismerik a üárt káderpolitikai elveit, a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályokat. Egyre tervszerűbben gondoskodnak beosztottaik neveléséről, fejlődésük előmozdításáról^ A minősitések tartalmi és alaki szinvonala javult. Vezetőtársaikkal szemben következetesebbek a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok végrehajtásának számonkérésében. Általában betartják az alkalma z tatás i feltételeket. A kedvező fejlődés ellenére az elnökök személyzeti tevékenységének színvonalában jelentős eltérések vannak. Jelenleg mindhárom szövetkezeti tipusban a vezetők szűkebb rétegére jellemző, a megszokott gyakorlat alapján végzett személyzeti munka. Ezeknél hiányzik az igényesség, ami a politikai és vezetőkészséggel kapcsolatos^uj követelmények leegyszerűsítésében, a "kényesnek" tűnő kérdések elodázáséban, a környezet véleményének nem kellő figyelembevételében, a fiatal szakemberekkel szembeni bizalmatlanságban fejeződik ki. Az elnökök egy részénél tapasztalható, hogy a személyzeti munka és a gazdálkodás hatékonysága közötti összefüggést nem ismerték fel. A személyzeti munkát elválasztják gazdasági alapjától. Egyes elnökök az elnökhelyettesi munkaköri feladatként határozzák meg a személyzeti munkával való foglalkozást. A szövetkezetek túlnyomó többsége középtávú káderutánpótlási és képzési tervel rendelkezik. A fejlődés ellenere általános tapasztalat, hogy a tervek elsősorban képzés-oktatás centrikusak. Csak részben, vagy egyáltalán nem tartalmazzák a vezetői utánpótlás szempontjából figyelembe vehető személyeket, azok vezetővé történő nevelésének feladatait. Alig tapasztalható tervszerű törekvés az egyes ágazatok, még kevésbé egyes szövetkezetek között vezetőknek alkalmas személyek cseréjére. Ugyanakkor a tervek konkrétabb elképzelést tartalmaznak a fizikai dolgozók, a nők, és a fiatalok középvezetővé történő nevelésére. A szövetkezetek tervei még sok formális elemet tartalmaznak, esetenként nem reálisak. Az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervek nem ajánlottak és nem is alakitottak ki egységes módszert a