MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

125. ő. e. 1977. október 26. (98-142. o.) - 1. A központi bizottság 1973-as oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatai, és a további feladatok. Jelentés: 100-120

f ÍVJ A gimnáziumok tárgyi és személyi ellátottsága jő. A szakközépiskoláké is sokat javult, de a szakmai tárgyak színvonalasabb oktatása a nevelői ellátottság gyorsabb fejlesztését igényllo A középiskolák a javuló feltételek mellett egyre jobban teljesitik funkciójukat, bár az intézmények munkájában tapasztalta szinvonal-különbségek csak némileg csökkentek. Javult a tantervi fegyelem, nőtt^a tanéri oktatőmunka hatékonysága, csökkent a lemorzsolódás, és néhány iskolánkban az országos átlagot meghaladja a főiskolai-egyetemi felvételi arány, A továbbtanulásra folkészitésben megnőtt a tanőrén kivüli ismeretszerzés jelentősége, de néhány helyen az elfogadott jó formák mellett a különórák elszaporodáséhoz vezetette Az egyetemi, főiskolai felvételi rendszerünkkel Összefügg, de szemléleti problémák miatt is, a továbbtanulásra esélyesekkel való megkülönböztetett foglalkozón a nevelőmunka rováséra megy, A szakközépiskolák /a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskola klyótolóvel/ és a szakmunkásképző i&tézménvjgk 1973 óta tanácsi iráiTyités alá tartoznak. A portKaTSrozat kiemelt feladatnak felöltő meg a szakmunkásképzés szinvonalénak emelését. Az elmúlt óvekbon sokat javultak a szakmunkásképzés feltételei. Az elméleti ^oktatás szinvonalat növelte az intézmények felszereltségének és személyi ellátottságának kedvező alakulása. Minden intézményünknek önálló tantestülete van, jelentősen csökkent a külső óraadó tanárok aránya. ^Javult a szakoktatók képzettsége, bár továbbra is magas a pedagógiai végzettséggel nem rendelkezők aránya /185 szakoktató közül csak 13 pedagógus végzettségű, 57 fő pedagógiai tanfolyamot végzett/. A tagozatos rendszer eltörlése megszüntette az egyes szakmák közötti különbségeket, ami kedvező fogadtatásra talált. Ugyanakkor az intézményvezetők,pedagógusok kifogásolták, hogy az egységes képzési rendszer bevezetését, az óratervi változtatásokat csak rŐDzben követte a tananyag és a tanterv megfelelő szintű korszerűéit ése. Az uj követelményekhez igazodva színvonalasabb oktatói munka tapasztalható. Ennek ellenére továbbra is jelentős a tanulók lemorzsolódása /kb. 6 %/, amelynek többek között okai: a tanulók többségének gyenge előképzettsége, a közismereti tárgyakra kevés gondot fordítanak, éo csökkent a tanulók tanulásra fordított ideje. A szakmunkásképző iskolák oktató-nevelőmunkájénak legfontosabb szintere a gyakorlati oktatás, amelyet fokozatos éo tervszerű fejlesztés jellemez. Emelkedett a csoportos oktatási helyek száma, 49 %-ról 26 %-ra csökkent a szórvénykópzésben foglalkoztatott tanulók aránya. Az üzemek a korábbinál nagyobb szerepet vállalnak a gyakorlati képzésben, de ez még mindig - főként az építőipari vállalatoknál elmarad a követelményektől. Gyenge a vállalatok közötti együttműködés a gyakorlati képzés feltételeinek fejXooct&róben. A korszerű követelményeket egyre nehezebb lesz teljesiteni elavult gépekkel, berendezésekkel /üzemi tanműhelyek felszereltsége: mechanikai elhasználódás 40 %-os, technikai szintcsökkenés 50 %~os/.JBz. különösen olyan szakmáknál jelentkezik, ahol a tanulók az elméleti oktatásban a legkorszerűbb ,esz.közökk§l ismerkednek meg, ugyanakkor a tanterv gyakorlati képzősre előirt feladataihoz az eszközöket egyetlen megyei vállalat sem tudja biztoátani /pl. elektronikai műszerész szakma/. Egyes szakmák összevonása olyan