MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

125. ő. e. 1977. október 26. (98-142. o.) - 1. A központi bizottság 1973-as oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatai, és a további feladatok. Jelentés: 100-120

Í(VJ-| 5 nok azok a még előforduló különbségek, amelyek a cigánygyermekekkel való foglalkozást megyénk különböző térségeiben jellemzik,, Pontosnak tartjuk, hogy nagyobb gondot fordítsunk a cigánytanulókkal való foglalkozás speclőlis pedagógiai problémádra* Mindenekelőtt a tanuléaukot nehezítő nyelvi problémák leküzdésére kell a figyelmet fordítani /óvodai arányuk emelósóvel, korrekciós osztályok létesítésével stbo/. A tanácsok, az üzemek és a társadalmi szervezetek, valamint az iskolák hatékonyabb, céltudatosabb összefogása eredményezhet csak megoldást. Az 1976/77-es tanévben 2 315 pedagógus dolgozott az éltalános iskolákban /szükséglet: 2 357/, ssezzal több, mint 1972-ben, miközben a tanulócsoportok száma 52-vel csökkent• A személyi ellátón javítására a megyei tanács több intézkedést tett, többek között emelte a társadalmi tanulmányi ösztöndijak számét* A tanítóhiány mérséklésére azonban csak az elmúlt évben történt ilyen intézkedés. A pea^ógus létszám-növekedési üteménél gyorsabb volt a képesítés nélküli nevelők számának emelkedése / 4,7 %-ról 7,3 $-ra/. A helyettesitésre alkalmazottakkal együtt 10,4 %-ra nőtt a képesítés nélküliek aránya. Kedvező azonban, hogy a képesítés nélkülieknek több mint 70 %-uk oklevélszerző tanulmányokat folytat, és az, hogy az 1977/78. tanévben csökkent az uj alkalmazások száma. A tartalmi munka korszerűsítésére hozott intézkedések /tananyagcsökkentés, Írásbeli házi feladatok mennyiségének korlátozása,^ 11 napos tanitési ciklus, 3 testnevelési óra stb./ csökkentették a tanulók terheit, kedvezően szolgálták egészségesebb fejlődésüket. A korszerűbb tanórák főleg a tanulók aktivizálását követelték meg, nőtt a tanórák hatékonysága, nagyobb gondot fordítottak 0 készségek képzésére, a képességek fejlesztésére. Az általános Iskolát végzett tanulók 90-93 %-a továbbtanul a középfoku„jLskolákban; 53-54 %-Q szakmunkásképző intézetekben, 7twPT"1&-a pedTg~sza^köz ép iskolákban és gimnáziumokban. A gimnázium továbbra is népszerű iskolatípus, igaz mindenekelőtt a jobb nevű gimnáziumok iránt van ma is elsősorban nagy érdeklődés. Jobb pályára nevelési munkával és pályaválasztási tanácsadással igyekeztünk elérni, hogy a továbbtanulni szándékozó gyermekek abban az iskolatípusban kezdjék meg tanulmányaikat, amely képességeinek leginkább megfelelő és az egyéni érdekük a társadalom igényével egybeesik. A javuló pályaválasztási munka mellett az általános iskolát végzettek számának csökkenése miatt adminisztratív intézkedéseket is kellett tenni annak érdekében, hogy a megye munkaerőszükségletéhez igazodó beiskolázást megvalósíthassuk.A barcsi ős a tabl gimnázium fokozatos megszűnésével, a szakközépiskolai onztélyok száménak mér megvalósított Illetve tervezett növelésével a középfokú oktatás kívánatos szerkezete kialakulóban van. A szakmunkásképzés és a középiskolai képzés jelenlegi arányait megtartva a jövőben a termelomunkéra felkószitő szakközépiskolai képzés bővitésével kell a középfokú oktatás fejlesztését megvalósítani és a szakmunkásigényt kielégíteni.