MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

125. ő. e. 1977. október 26. (98-142. o.) - 1. A központi bizottság 1973-as oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatai, és a további feladatok. Jelentés: 100-120

(W > 4 akadályai: tanterem- áo konyhakapacitás hiánya, ezért a hálózat alig bővithető, miközben az igények évről-évre nőnek. Az éltaláno

s iskolai diákotthoni férőhelyek száma a párthatárbzai" meg'á'éreneáT^íalib-a"T^yarapodo11• A férőhely-fejlesztés elmaradt a tervezettől, jól lehet, hogy a meglévőkot sem használtuk ki teljesen. Igaz, a diákotthonok egy része korszerűtlen. A gazdasági es nevelési szempontok együttes figyelembevételével a jövőben a közlekedési lehetőségek gyorsabb fejlesztésével kell elsősorban növelni a szakrendszerű oktatásban részesülők számét, ugyanakkor bőviteni kell az arra rászorulók diákotthoni elhelyezési lehetőségeit is. Szükség esetén ezt a középiskolai kollégiumi férőhelyek terhére kell megoldani. A gyógypedagógiai Intézmények kiépítettségében, szervezettségi szTnTjeoen"á pSrTEaTojFo^'aTmegjelenóse óta nem történt előrelépés. Az önálló intézmények rossz körülmények között működnek / különösen a kaposvári kisegítő iskola/, az általános iskolai kisegitő osztályokban pedig a tartalmi munkát kedvezőtlenül befolyásolja a gyógypedagógus-hiány. Szervezettebb lett az áthelyező tevékenység, de annak szinvonalat nagymórtékben és negatívan befolyásolják a kedvezőtlen feltételeké Továbbra sem megoldott az értelmi fogyatékos leánytanulók intézeti elhelyezése A gyógypedagógiai alanyok magas aránya 4,8 /országoss 2,7 %/» Igőnyük a különleges bánásmódra megköveteli, hogy nevelésük feltételeit mihamarabb javitsuko A tankötelezettség teljesítésében a párthatározat óta nem sikerülí" szSmorfevoen előrehaladni, bér a tett intézkedések több területen kedvezően éreztették hatásukat /iskolaelőkészités kiszélesítése, csökkent a tulkorosak aránya, kevesebben buktak évismétlésre stb./» A tanulóknak csak 76,8 %-a fejezi be eredményesen 14 éves korig az éltalános iskolát, 16 óves korig pedig mintegy 10 %»uk nem végzi el a nyolc osztályt. A pedagógusok, a szülők és a tanácsi vezetők körében fellelhető szemléletbeli problémák, az iskolák és a tanácsok együttműködésének hiányosságai egyaránt okai a tankötelezettség teljesítésében megmutatkozó gondoknak. A tankötelezettség problémái leginkább a ci£ánv^£erekek iskoláztatási gondjaiból adódnak. Az általános iskolai tanuTők" 11,8 %-a cigánytanuló, több iskolánkban ennél jóval magasabb az arányuk. As elmúlt 5 évben miközben a tanulólétszám abszolút mértékben csökkent, addig a cigánytanulók száma növekedett. Jelenleg megyénkben 4478 6-16 eves tanköteles korú cigánygyerek van, közülük 3922 jár éltalános, 474 kisegitő iskolába. A cigánytanulóknak csak 9,7 %-a végzi el a nyolc osztályt 14 éves korig. A megyei tanács anyagilag is ösztönözte a pedagógusokat a cigánytanulókkal való elmélyültebb foglalkozásra. Az alapvetően helyes céllal létrehozott ösztönző-rendszer továbbfejlesztése indokolt, mert több helyen módot adott a liberalizmusra és a formalizmusra. A cigánytanulók nevelése nemcsak az iskolai, hanem fontos társadalompolitikai feladata is, amelynek elhanyagolása már a közeljövőben komoly társadalmi feszültségekhez vezethet. Indokolatla-