MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975
113. ő. e. 1975. november 26. (194-239. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munkára, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 197-211
•t y • .és erkölcsi elismerést kap, s a közvélemény io egyre nagyobb tisztelettol és megbecsüléssel övezi. Fejlődött megyénk értelmiségének pol itikai^r culata, tovább szilárdult egysége is. Ebben jelentős szörepíilc van a kommunista órtelmiségieknek, bár egyes esetekben indokolatlanul bátortalanok én hittérben maradnak,, Értelmiségünk politikai arculatát a szocialista fejlődén határozza meg. Közéleti és kulturális érdeklődésük, aktivitásuk fejlődött. Politikai hangulatukat azonban hullámzás jellemzi. Ezt elsősorban a politika helyi végrehajtásának körülményessége, a részterületek -például az egészségügy » irányitási gyengeségei, a fejlesztés meggondolatlanságai idézik elő. Érsekenyen-reagálnak a bel- én külpolitikai változásokra. Nagyobb részük rendszeresen figyelemmel kinéri a politikai eseményeket, egy réssíik azonban - az önazofüggónek ismeretének hiánya miatt - egyen jelenségekből helytelen következtetéseket von le, ingadozóvá válik, vagy túlzott követelésekkel lép fel. Szocialista hazánk,^ megyénk fejlődését általában pozitívan értékelik, a párt életszínvonal-politikájáról elismerően nyilatkoznak. A humán értelmiség körében azonban az érdekviszonyok és az árpolitika összefüggésének nem kellő inmereto tapasztalható. Az értelmiség közéleti érdeklődésének és cselekvésének kibontakozásához kedvezőek a társadalmi és' a politika foltételek. Ennek hatására mind többen vesznek részt a közéletben, és bekapcsolódnak a társadalmi akciókba is. Helyenként azonban a közélet irányitói megfeledkeznek arról, hogy az crtclninég különböző csoportjai a szakmájukhoz közel álló területen fejthetik ki a leghasznosabb társadalmi tevékenységet. Az a tapasztalat, hogy ahol hivják az értelmiségieket, ahol számítanak társadalmi tevékenységükre, ott nem marad el az eredmény. De önmaguknak is többet kell tenniük azért, hogy megtalálják a társadalmi, közéleti munka örömét és értelmét. Közéleti aktivitásuk függ a^lakó- és a munkahelyhez való kötődésüktől, munkájuk jellegétől, időigényességétől is, A fejlődés ellenére ma is fellelhetők a politikai, közéleti közömbösség jelei. Ez elsősorban a városokban, és leginkább a műszaki értelmiség körében tapasztalható. Másoknál as ingázás nehesiti vagy akadályozza me^, hogy együtt éljenek, éressenek én dolgozzanak a falu népevei. Ez mindenekelőtt a pedagógusok egy része, de más - vezető beosztású - értelmiségiekre is jellemző. Az értelmiség szervezettsége általában jó. Párttagságuk aránya a társadalomban betöltőit szerepüknek megfelelő /4. 5,sz. melléklet/. í
