MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975
113. ő. e. 1975. november 26. (194-239. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munkára, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 197-211
2JS/f 0 A párt vezető testületeiben, az alapszervezetek vezetőségeiben arányukat meghaladó számban vesznek részt és megfelelően képviseltetik magukat a tanácsi és a társadalmi szervezetekben is. Nem ilyen kedvező a helyzet saját szervezeteikben és egyesületeikben. Az MTESZ, a Közgazdasági Társaság, az Agrártudományi Egyesület, a Jogász Szövetség és a TIT különböző hatásfokkal próbálja összefogni és foglalkoztatni a szakmák képviselőit• E szervezetek sokszor értetlenségbe, közömbösségbe ütköznek, máskor programjuk és szervezettségük alacsony foka nem teszi lehetővé, hogy megfeleljenek hivatásuknak. Ezért továbbra JLs fokozni kell az értelmiség szervezettségét, bevonását elsősorban a TIT munkájába; javítani kell a vezetést, és rendszeressé tenni a párt-, az állami és a társadalmi szervek által nyújtott segitséget. Mindez nem menti fel megyénk értelmiségét az alól, hogy önmaga is többet tegyen saját szervezetei munkájának tartalmi megjavításáért. Nem javult számottevően az egyes értelmiségi cs oportok egym ás^; hoz való viszon ya. A "magányosság", az elzártság,"~1aTBefluLö i'ordulás egyes szálának képviselői között is megtalálható. Non tudnak egymás véleményéről, helyzetéről, pedig igényük volna rá. Mégis kivülről várják a segitséget.^A termelésben foglalkoztatott műszaki és agrárértelmiség körében a munkahelyi közönségekhez, a falusi értelmiségnél a település lakóihoz való erőteljesebb kötődés figyelhető meg. Az értelmiség összefogására tett kezdeményezések nagy része a kezdeti sikerek után életképtelennek bizonyult. A fiatal szakemberek klubja, s egy sor értelmiségi- és agrárklub szűnt meg a részvétlenség, &r> aktivitás hiánya miatt. De a külső szervek: a TIT, a KISZ és a tanácsok sem támogatták kellően ezeket a klubokat. Ahol viszont nem forditottak gondot hasonló fórumok megteremtésére, ott változatlanul nagy irántuk az igény és a várakozás. Értelmiségünk eszmei-ideoló giai fejlődésében mind jobban uralkodóvá válik a marxizmus-1eninizmus."Az ideológiai egység azonban még nem teljes. A párton kivüli értelmiségiek nagy rósze is vonzódik a marxizmus-leninizmushoz, mert gyakorlati tapasztalatai alapján meggyőződött arról, hogy csak ez a világnézet ad korszerű,^tudományos választ korunk lényeges problcmaira 0 Egyre növekvő számban vesznek részt az esti egyetem tagozatain /eddig több mint 2,5 ezren végezték el és jelenleg is 300-nál többen tanulnak/. Dinamikusan nő az értelmiségi propagandisták száma /49 %/ a pártoktatásban. A tömegpolitikai oktatást azonban ^nem tekintik politikai, ideológiai továbbképzésük megfelelő fórumának. /Egy kilenc iskolában végzett reprezentatív fölmérés szerint - ahol 67 nevelő 218 pedagógust képviselt az 1975/76-os tanévben a pedagógusok 65 százaléka nem vesz részt politikai képzésben./ Hasonlók a tapasztalatok más ér-
