MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1974

103. ő. e. 1974. május 15. (2-70. o.) - 3. Az üzemi demokrácia érvényesülésének Somogy megyei tapasztalatai, fejlesztésének feladatai. Jelentés: 45-66

A vállalatokon, üzemeken belüli politikai és szakmai oktatás rendszere csaknem mindenütt kiépült. Ott, ahol a témát értő, felkészült előadók, vitavezetők vannak a foglalkozásokon olyan eszmecserék alakulnak ki, amelyek kapcsolódnak a gyakorlati munkához. A dolgozók a felvetett kérdésekben értékelik a saját helyzetüket is. Gyakori, hogy itt is tesznek javaslatot az üzem életével kapcsolatban. Az, hogy a propagandisták nag;y többsége munkahelyi vezető, a javaslatok megvalósitását segiti elő. A kollektív szerződésekben szabályozott kérdések köre 1968 óta bővült. A vállalatok belső életét szabályozó kollektív szerződések kialakításában való részvétellel a dolgozók közvetlenül befolyásolják a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeik érvényesítését. A szerződés végrehajtását értékelő évenkénti beszámolási kötelezettséggel ellenőrzést gyakorolnak a vállalat működése és a gazdasági vezetés felett. A feltételek meghatározása során a kollektíva aktivitása azonban kisebb a szükségesnél. Ezt a dolgozók általában a munkavégzés körülményeit szabályozó jogszabályok hiányos ismeretevei indokolják* Ugy ítélik meg, hogy a szerződések nyelvezetét, megfogalmazását egyszerűbbé kell tenni. Az üzemi szakszervezeti szervek, illetve testületek megfelelelő jogokkal, működési keretekkel rendelkeznek. Szerepük növekedett, tevékenységükben a demokratikus elemek érvényre juttatása erősödött. A vállalati szakszervezeti szervek, alapszervezetek és bizalmi csoportok munkája fejlődött. A testületi üléseket, taggyűléseket és csoport értekezleteket rendszeresen megtartják* A lehetőségeiket azonban nem használják ki kellőképpen. A jogok és hatáskörök - különösen az ellenőrzési jog - gyakorlása általában hiányos és formális. A tapasztalatok gyakran nem kapnak kellő nyilvánosságot. A tisztségviselők egy része gyakran a testületeket megillető kérdésekben dönt, ugyanakkor a vezetők által eldöntött kérdéseket terjeszt a testületek elé. A gyáregységek üzemi, szakszervezeti szerveinek kialakulatlan a hatás- és jogköre. Önállóságuk az indokoltnál kisebb. A mühelybizottságok és bizalmiak hatásköre nincs rendezve. Az un. "három, illetve négyszögek" ténylegesen csak vállalati, legfeljebb üzemi szinten működnek. Műhelyek szintjén gyakorlatilag nem funkcionálnak. A bizalmiak és művezetők között gyakran még formális kapcsolat sincs.