MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1974

101. ő. e. 1974. március 6. (181-255. o.) - 3. Feladatterv a káder- és személyzeti munka fejlesztésére a központi bizottság 1973. november 28-i határozata alapján. Jelentés: 208-228

> <7 - 16­A vezetői állomány kialakításának fő forrása az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek mellett a tehetséges, vezetésre alkalmas tsz-parasztok, fizikai munkások. Töme­gesen kerültek munkások alsóbb és középszintű beosztások­ba, sokan közülük munka .melletti tanulással megszerezték a beosztásukhoz szükséges közép- és felsőfokú képesítést. Pl. a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában valameny­nyi alsó szintű vezetőt a munkások közül emelték ki. A VBKM-ben a 26 alsó szintű vezető közül 24, a Finommecha­nikai Vállalat kaposvári gyárában mind a 24 közép és al­sószintű vezető, a Kőolajvezeték Vállalatnál a 101 al­só szintű vezetőből eredetileg 60 fizikai munkás. Példa­képül lehet állítani a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában folyó utánpótlás-nevelést. Ez a gyár tömegesen adott más üzemeknek ás területeknek vezetőt, ugyanakkor mindig biztosította saját állományából a vezetői után­pótlást. A termelőszövetkezetekben a brigádvezetők döntő többsége tsz-parasztokból került ki. Több egységnél tervszerű ée tudatos törekvés van a veze­tői utánpótlás nevelésében. A ruhagyárban és a Pamutfonó­ipari Vállalat kaposvári gyára közös kezdeményezésére textilipari szakközépiskolai osztály működik Kaposváron. Jelentős számú munkás középiskolai tanulását biztosítja az EIVRT, a Húskombinát, a Közúti Épitő Vállalat és még lehetne sorolni a példákat. Számos gazdasági egység, in­tézmény köt ösztöndijszerződést egyetemeken, főiskolákon tanulókkal. Az emiitett példák sajnos nem általánosíthatók. Különö­sen a kisebb egységekben /ipari, fogyasztási és mezőgaz­dasági szövetkezetek/ nincs tervszerű, előrelátó káder­nevelés, képzés, továbbképzés, nem fordítanak kellő gon­dot a céltudatos utánpótlásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom