MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
85. ő. e. 1971. október 6. (166-216. o.) - 3. Az alapszervezeti vezetőségi ülések és taggyűlések előkészítésének tapasztalatai. Szóbeli jelentés: 194-199
- 15 III. Tájékoztató .jelentés az alapszervezeti vezetősági ülések és taggyűlések előkészítésének tapasztalatairól /szóbeli/ Előadó: Tolnai Sándor elvtárs T ol n a i Sándor elvtárs: Az alapszervezetek jelentősége a párt életében, a párt előtt álló feladatok megoldásában mindig igen nagy volt. Mai konkrét viszonyaink között szerepük egyre fokozódik, mely szükségszerűen következik a párt és a társadalom előtt álló feladatokból. A Központi Bizottság X. kongresszusi beszámolója igy összegezi a pártmunka továbbfejlesztésének főbb feladatait: "A pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőrzés erősitésének és az alapszervezeti munka fejlesztésének. A X. kongresszuson elhatározott célkitűzéseink realizálásában kulcsszerepe van a helyi döntési szintnek. Nagymértékben ettől függ gazdaságunk dinamikus^fejlődése, az életszínvonal emelése, a szocialista demokrácia kiszélesítése, a szocialista közgondolkodás, a szocialista tudat erősitése. E folyamatokra a helyi pártszerveknek, szervezeteknek - helyükből, szerepükből adódóan - jelentős befolyásuk van, gyorsíthatják is és lassíthatják is. A megyei pártbizottság a X. kongresszus és a megyei küldöttértekezlet határozatainak szellemében kötelező napirendként irta elő a járási jogú párt-végrehajtóbizottságoknak a vezetőségi ülések és taggyűlések előkészítésének tapasztalatait. Tájékoztató jelentésünk döntően a végrehajtó bizottsági ülések anyagaira, azok vitáira, valamint osztályunk dolgozóinak és aktíváinknak személyes tapasztalataira épül. Néhány számadat az alapszervezetek létszámának alakulásáról megyénkben. A VIII. és a IX. kongresszus közötti időszakban az alapszervezetek száma lényegesen nem változott. Növekedésük mindössze 27 volt. /597-ről 624-re./ A IX. és a X. kongresszus közötti időszakban az alapszervezetek száma 159-B1 nőtt. Ebben az időszakban az ipari jellegű alapszervezetek száma 66-al, a hivatali intézményieké 61-el, a területi jellegüeké pedig 36-al nőtt. A más jellegű alapszervezetek számának változása minimális volt. A növekedés döntően két fő tényezőre redukálható. A párttagság számszerű növekedéséből adódó decentralizációra /profiltisztulás/ és megyénk erőteljes iparosítására. Alapszervezeteink a társadalmi- gazdasági szféra valamennyi területén dolgoznak, többségük eredményesen oldja meg feladatát. "Pártszervezeteink mukáját a fokozatos fejlődés jellemzi, becsülettel helyt álltak a növekvő, sokrétű és bonyolult feladatok végrehajtásában. A vezetőségekben az alapu L l í *á&& -