MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

85. ő. e. 1971. szeptember 22. (108-165. o.) - 3. A X. pártkongresszus óta hatályba lépett, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó adminisztratív és közgazdasági szabályozók hatása. Jelentés: 144-156

- A hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra egyik legjobban ható tényező az ösztönző bérezési rendszer.• A vizsgált 84- vállalatból 1971. I. félévben 36 vállalat lényegében nem adott ki bérfejlesztést, 19 vállalat 2 % alatti, 8 vállalat 2-4 %, 13 vállalat-4-7 % közötti, 8 vállalat 7 % feletti bérfejlesztést hajtott végre. Ha a bérfejlesztési mutató /az egy főre jutó bér+nyereség/ féléves teljesitése alapján vizsgáljuk a bérfejlesztést, akkor megállapítható, hogy pl. a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat a bérfejlesztési mutató 9,6 % túlteljesítése mellett csak 0,1 %-ksl teljesítette tul a rendelkezésére álló bérszínvonal arányos részét. Hasonlóan kedvezőtlen ez a kép a Tejipari Vállalatnál, a Balatonlellei, a Nagyatádi KOMFOET, a Kaposvári Vegyesipari és az Óbudai KTSZ-eknél. /l. sz. táblázat/ Tapasztalat szerint sok mág a tennivaló az azonos munkakört betöltő férfi ás női dolgozók keresetének alakulásában, ennek a problémának a megnyugtató rendezése további jelentős segítséget adna a jó üzemi légkör kialakításához is. - Az uj gazdasági szabályozók egyik legfontosabb^célja az élőmunkával való takarékosabb'gazdálkodás és ezáltal a munkaerő kereslet jelentős mérséklése. A fokozatosan kimerülő munkaerő-tartalék miatt azonban a vállalatok által bejelentett munkaerő igény 1971. I. félévében emelkedő tendenciát mutat. Pl. Kaposvár városban 1970. I. félévében bejelentett'munkaerő igény 2.640 fő volt, mig ez a szám 1971* I. félévében 2.741 főre emelkedett. A vállalatok többségénél az a helytelen szemlélet uralkodik, hogy • a nagyobb igény bejelentésével reméli a valóságos létszám szükségletének kielégítését. - A megyében eddig 212 foglalkoztatónál vizsgáltuk meg a közvetítési utasítás betartását, melyből 67 foglalkoztató nem tartotta be ezért 4? ellen szabálysértési feljelentést tettek munkaügyi szakigazgatási szerveink. A többi szervnél a szabálysértési eljárás folyamatban van. - A fluktuáció alakulását jelentősen befolyásolja a dolgozókkal való foglalkozás, az üzemi demokrácia színvonala. A kilépni szándékozók problémáival, ügyes-bajos dolgaival nem foglalkoznak megfelelően. Tapasztalataink szerint a kilépések egyréssife az apróbb panaszok orvoslásával meg lehetne előzni. Pl. a dolgozókkal való foglalkozásnak köszönhető, hogy a kilépők száma nagymértékben csökkent: 13. sz. Volán, Tanácsi Magas- és v Mé ly ép it ő, ÉPGÉP vá11a1atná1. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy 1970. I. félévéhes viszonyítva a vállalatoktól kilépő szakmunkások száma mintegy 10 fokai növekedett 1971. I. félévében, ugyanakkor a betanított és segédmunkásoké ugyanannyival csökkent. A szakmunkás kilépők száma főleg a minisztériumi és szövetkezeti ipari vállalatoknál. /Egyesült Izzó, Pamutfonó, Óbudai Gépipari KTSZ, Textilruházati KTSZ./ és a mezőgazdaságban /Állami Gazdaságoknál/ növekedett.