MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
85. ő. e. 1971. szeptember 22. (108-165. o.) - 3. A X. pártkongresszus óta hatályba lépett, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó adminisztratív és közgazdasági szabályozók hatása. Jelentés: 144-156
J ELENTÉ S a X. Kongresszus óta hatályba lépett, a munkaerő-gazd álkodásra vonatkozó adminisztratív .és közgazdasági szabály ozók hatásáról. Népgazdaságunk magasabb szinvonalon való továbbfejlesztése megkövetelte gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítését is. A reform eddigi tapasztalatai, a sokoldalú elemzés bebizonyította, hogy a reform célkitűzései helyesek, az alapelvek tekintetében nincs szükség változtatásra. A konkrét megoldási formák azonban sok tekintetben javitásra, továbbfejlesztésre szorulnak. Ezek az általános megállapítások, különösen érvényesek a munka -erőgazdálkodást érintő és befolyásoló szabályozókra. A jelentésben elsősorban a munka hatékonyságát befolyásoló tényezők elemzésével foglalkozunk, az első részében bemutatjuk megyénk munkaerőhelyzetében bekövetkezett változásokat is. I. S omogy megye m unkaerő é s_f og lalkoztatási he ly_zetében_be következett váltözlTsok. ' Megyénkben a 60-as évek elején a foglalkoztatási helyzetben és ennek következtében a népesség alakulásában jelentkező igen súlyos problémákra a megyei párt- ás tanácsi szervek idejében felfigyeltek, megyei erőfeszítések a politikai bizottság,-a gazdasági bizottság határozatai, a megyei párt- és tanácshatározatok eredményeként az alapvető, a népesség és a foglalkoztatottság alakulását befolyásoló társadalmi és gazdasági körülmények kedvező irányban változtak. Somogy megye népességének alakulására legnagyobb hatást a lakosság foglalkoztatásában bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások gyakorolták. A megye népességének foglalkoztatottsága különösen a III. ötéves terv időszaka alatt ment át jelentős változáson. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 1960. és 1970. között több mint 20 ezer fővel nőtt. Ebből az ipar részesedése 16.500 fő. A megvalósított iparfejlesztéssel egyidőben javult a foglalkoztatottság területi aránya; 1966. évben Kaposvár és a vidék között 56-44 % volt, addig 1970.-évre 51-49 %-VD változott. A foglalkoztatási fejlesztések hatására a férfi munkaerő tartalék jelentősen csökkent, ezért mindinkább a női munkaerő fokozott munkába állítása került előtérbe. Ennek következtében az iparban dolgozó nők aránya-az 1960. évi 32,4 %-ról 1970-ben 49,2 %-ra növekedett. Ugyancsak elsősorban a nők számára jelentett egyre bővülő munkaalkalmat a bedolgozó hálózat szélesedése, mely 1967-től kezdődően fokozatosan felfejlődött, jelenlegi létszám meghaladja az 1.700 főt.
