MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

85. ő. e. 1971. szeptember 22. (108-165. o.) - 3. A X. pártkongresszus óta hatályba lépett, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó adminisztratív és közgazdasági szabályozók hatása. Jelentés: 144-156

- 2 K &&? A nők elhelyezkedési lehetőségét bővítette az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély rendszer. 1968-ban már 1.510 fő, 1969-ben 2.950 fo, 1970-ben már 3.945 fő volt a segélyezettek átlaglétszáma. A megye mezőgazdasági jellegéből adódóan az aktiv keresőknek jelentős része még mindig a mezőgazdaságban dolgozik annak ellenére, hogy az összes foglalkoztatottakon belüli arányuk az 1960-as 63,7 %-ról 1970-re 42,8 %-ra csökkent. A megye foglalkoztatását jelentősen befolyásolja a Balaton-part nyári kiszolgálása. Évről-évre mind több idénymunkaerő szükséges az üdültetés, vendéglátás biztosításához. Jelenleg 12 ezer főre van szükség e területen. A létszám nagyobb részét megyénk adja, de még igy is közel 5 ezer főt kell biztosítani megyén kivüii területről. A gyorsütemű iparfejlesztés és egyes népgazdasági ágak fejlesztése sürgetően vetették fel az ifjúsági munkaerőgazdálkodásban és szakmunkásképzésben meglévő lemaradások felszámolását, a helyes iskolapolitika megteremtését. Az 1964/65-ös tanévtől ugrásszerű fejlődés volt tapasztalható a beiskolázást illetően. 1969-ben a demográfiai csúcs évében 3.088 fő volt 'az I. éves sza km un kás tanulók száma. Jelenleg a megye szakmunkásképző iskoláiban 7*572 fiatal tanul. Jelentősen emelkedett a szakmunkásképzésben továbbtanuló leányok száma; 1965-ben 957 fő, 1970-ben 1.794 fő. Demográfiai okok miatt /a VIII. általánost, végzők száma rohamosan csökkent; a

z 1969. évi 6.300-ról 1975-re 4.200-ra/ helyesen kell gazdálkodni a csökkent ifjúsági munkaerő forrással a továbbképzésnél, meg kell találni azt az optimális arányt, amely leghatékonyabban szolgálja a megye fejlődő gazdaságát. II. Az uj szabályozók hatása 1968-tó

l 1970-ig

. A tapasztalható pozitiv változások mellett az egyes gazdasági szabályozók és az indokoltnál nagyobb mértékben fokozódó munkaerő kereslet a munka hatékonyságára kedvezőtlen hatással voltak. Nagymértékben nőtt a fluktuáció, vissza esett 3 termelékenység, romlott a munkafegyelem. A munka és üzemszervezésre a vállalatok többsége nem fordított kellő gondot. A dolgozókkal való bánásmód a törzsgárda megbecsülése a vállalatok többségénél még jelenleg is javításra szorul. Az 1968. január 1-el bevezetett uj gazdaságirányitási rendszerben a személyi jövedelmek növelésének valamennyi forrása a részesedési alap, amely a gazdaságosabb termelés, a nagyobb vállalati nyereség utján növelhető. Ezzel megszűnt a tervlebontásos rendszer és helyette közvetett gazdasági szabályozó eszközök kívánták biztosítani a vállalatok eredményes gazdálkodását. Sz azonban nem minden vonatkozásban eredményezte azt a hatást, amelyet a reform e szabályozástól várt. A vállalati létszám- és bérgazdálkodás nagyrészt a fluktuáció függvénye lett. A túlzott vállalati munkaerő-igények kielégítése a munkaerő-forrás csökkenése miatt lehetetlenné vált. A hiányzó munkaterületekre más vállalattól jelentkező dolgozók órabérére gyakran 1-2 Ft-ot