MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-21

~ 6 egyre inkább arra kell törekedni, hogy lényeges visszaesést átmenetileg se okozzanak a termelékenység területén. A rövi­dített munkaidőre történő áttérés kedvezőtlen hatása is kis­sebb lesz az elkövetkezendő években. A munkatermelékenység nem kielégítő alakulásában jelentős sze­repet játszott vállalati tartalékok nem kellő kihasználása is, A célkitűzések ellenére nem sikerült a termelés ingadozásait a létszámgazdálkodással követni s igy a vállalatok tartalékai továbbra is fennmaradtak. A jövőben ezért a lehetőségek jobb, céltudatosabb kihasználására kell törekedni. Különösen fontos a váll lati létszám és bérgazdálkodás javitása, a munkaszerve­zés és a munkafegyelem színvonalának emelése, valamint a műsza­ki fejlesztés meggyorsitása. A megye ipari és kereskedelmi vállalatai által realizált nyere­ség 760 millió Ft, amely az 1968 évinek 98 %-a. A nagymérvű termelés és áruforgalom felfutás mellett a csökkenés oka, hogy 209 milliós állami támogatást kaptak, amely az 1968 évinek csu­pán 55 %-át teszi ki. Jelentős a csökkenés a minisztériumi ipar­vállalatoknál ós az épitőiparban. Rendkivül dinamikus mértékben emelkedett a nyereség a kereskedelemben /40 JG-kal/ és a szövet­kezeti iparban /33 %-kal/. A vállalatok közötti differenciáló­dás a nyereség tekintetében valamivel lassúbb, mint az, ami az ágazatok között végbement. , A megye vállalatálnak nyereségszintje az országos szintet meg­közelíti. A vállalatok érdekeltcégi alapjai is a nyereség ala­kulását követik. A gyorsütemű létszámfelfutás következtében az 1 főre eső alapok mertéke csökkenést mutat az 1968 évhez viszo­nyítva. A nyereség nagyságrendje mellett több szempontból is problema­tikus a nyeseség képződésének a forrása. Bzórt indokolatlan egyes vezetők önelégültsége. A nyereség nagy hányada ered még állami támogatásból, s ennek további csökkenésével számolni kell. Az épitőipar termelése 1969-ben tíz előzetes ada­tok szerint 10-11 ^-kal emelkedett. Különösen magas a felfutás mértéke a TÖVÍL-oknál /45 %/, és a költségvetési üzemeknél /150 %/. A kapacitás felfutás fejlődése ellenére sem lehetett kielégiteni a megyében jelentkező épitési igényeket. Különö­sen a tanácsi épitipari vállalatok tevékenysége alakult ked­veztőlenül, termelésük csökkenése mellett gazdálkodásuk is jelentősen romlott. A jelentkező igények kielégitése érdekében az épitőipar fej­lesztésére jelentős urofeszitésc-ket tett a megye vezetése. Az utóbbi két évben a megye épitőipari szervezetei 36 millió Ft hslyi támogatást kaptak, ennek következtében javult a gépellá­tottságuk és ^mdkedett a korszerű épitőipari technológiák ará­nya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom