MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-21

A gyorsabb és hatékonyabb előrelépés érdekében a megyei vezetés feltárta az épitőipar fejlődését gátló tényezőket, valamint azok megszüntetésének lehetőségét. Ennek alapján átfogó terv készült a megye épitőiparának-fejlesztésére. A terv megvalósítása folyamatos és tervszerű. A megye gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok tevékenysége eredményes volt, a vezetés megszilárdult. Az uj mechanizmus szabályozóihoz mindjobban alkalmazkodnak a vállalatok, megszilárdultak egymásközötti kapcsolataik. Az önállóság növekedése nagy lendületet adott a vállalati kezdeményezéseknek. Ezt mutatja, hogy stabilizálódott a vezetés. A korábbi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vezetők 80 %-a képes hosszabbtávon is feladataik ellátására. A megye fejlődése szempontjából is elsőrangú jelentősége van annak, hogy erős. fejlődőképes vállalatok működjenek megyénkben. Ennek érdekeben fokozni kell a vezetők politikai felelősségét, támogatni kell a vezatők hosszabbtávú koncepcióit, tovább kell javitani a vállalati belső mechanizmust, s elő kell segiteni a döntések közgazdasági megalapozását. A mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek az 1969 évben elért eredményeikkel jelentős mértékben hozzájárultak a III. ötéves terv -megyei célkitűzéseinek realizálásához. Általáaosságbaa aegállapithatjuk, hogy minden szektorban növekedett a termelési érték, a vállalati nyereség, a dolgozók bérszínvonala. Elfogadható szinten biztositani tudták az alapvető élelmiszerekből a megye lakosságának zavartalan ellátását — a hus kivételével - és számottevő áruval járultak hozzá a központi alapok feltöltéséhez. A megye termelőszövetkezeteinek gazdálkodására az volt a jellemző, hogy igyekeztek termelésszerkezetüket a helyi adottságokhoz, a közgazdasági környezethez igazítani. Kedvező eredményeket értek el a kenyérgabona, ősziarpa, fcakarmánybuza

? kukorica, cukorrépa, évelós pilíaagós takarmányok termésatlagainak növelésében. Ezek mar meghaladták az 1970-re előirányzottakat. A jó termésátlagok elérésének egyik alapja a talajerőgazdálkodásban és a tala^jmüvelésben elért fejlődés volt. A közös művelésű szántóterületnek 1969-ben mintegy 17 %-a részesült 150-170 q/kh szervestrágyázásban. A műtrágyáielhasználásban szintén lényeges fejlődés mutatkozik: 1969-ben 300 kg/kh. A termelési szinvonal fejlődését nem követte - az igényeknek megfelelően - a betakarítási munkákhoz szükséges gépkapacitás növekedése. Inüen származik - tárgyi oldalról - a növénytermesztésben jelentkező problémák nagyrésze: betakarítási vesztesége, késedelem az időszerű munkáknál, költségtöbbletek. Ugyanakkor azonban feltétlenül szólni kell arról, hogy az 1969 évi helyzet, kenyérgabona betakarításának késése, a szép-