MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970
74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-21
A megye gazdaságának fejlődése 1969-ben eredményes volt, a fejlődés iránya és üteme megfelelt a legfontosabb gazdasági és politikai célkitüzéseknek.a megye III. ötéves tervének. A fejlődés eredményei kedvezőbbek az előző évinél. Számos kedvezőtlen jelenség ellenére a kibontakozás egyes teriileteken az országos eredményeknél is gyorsabb. Az első'két év eredményei hozzájárultak a nyugodt % bizakodó légkör kialakulásához, megteremtve a további fejlődés kedvező szubjektiv feltételeit. Somogy megye ipari termelése 1969-ben - az országos átlagnál lényegesen gyorsabban - az előzetes adatok szerint 9-10 %-kal növekedett. A termelés 1968-ban tapasz-r talt ingadozásai megszűntek, a fejlődés üteme egyenletesen növekedett. Keóvező, hogy a fejlődés e gyorsulása az ipari készáru készletek csökkenése mellett ment végbe. Vállalataink termelése összességében igazodott a kereslethez. A termelés növekedésének ütemét tekintve a vállalatok között jelentős a differenciálódás. Elsősorban a nagy beruházásokat megvalósitó vállalatok termelése emelkedett, de igen kedvező az is, hogy néhány^ termelőegység lényegesebb beruházás nélkül ért el jelentős fejlődést. Különösen áll ez az utóbbi megállapitás a kisipari termelőszövetkezetek gazdálkodására. A megye vállalatai értékésitésük és termelésük fokozása érdekében az 1968 évi 9 %-ról 1969-ben 12 fo-ra növelték külkereskedelmi forgalmuk részarányát. A gyors és helyes irányba történő fejlődés ellenére néhány jelenséget kedvezőtlennek kell értékelni. A gazdálkodó egységek egy részének termelése viszont visszaesett, vagy lasabban nőtt az átlagosnál. Néhányuk értékesítési problémákkal küzdött és kapacitását nem tudta kellő rugalmassággá., gyorsasággal átállitani a keresett termékek gyártására. F"lönösen kedvezőtlen, hogy a fentiek miatt néhány beruházás üzetke lépése nem hozott kielégítő fejlődést. A termelés visszaesésében az is közrejátszott, hogy egyes mezőgazdasági áruféleségekből kiesés volt,néhány esetben pedig „ a kereskedelem rövidtávú üzletpolitikája okozott átmeneti értékesítési nehézségeket. A termelés összetételében bekövetkezett változások sem tükrözték minden esetben az igények megáltozását. Jelentősen csökkent a nagykereskedelem részére értékesített termékek aránya. /22 %-ról, 13 %-ra./ Egyes vállalatok a fogyasztási cikkek gyártása helyett kooperációs termékek előállítására, bérmunkára kötötték le kapacitásuk nagyrészét. A vegyes profilú gazdálkodó egységeknél a lakosság részére végzett szolgáltatások mennyisége tovább csökkent. A kisipari termelőszövetkezetek a lakosság részére 1969-ben 6 ?2~kal kevesebb szolgáltatást végeztek, amelyen belül az épitőipari szolgáltatások értéke 22 %-kal kisebb.