MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-21

Ez évben is fontos politikai és gazdasági feladat az ipari termelés elért ütemének további folytatása. A feladat megvalósítása érdekében a felügyeleti szervek, a tanácsi szakigazgatási szervek és a pénzügyi szervek folyamatosan értékeljék a vállalatok üzletpolitikáját és gyors intézkedésekkel, segítségnyújtással akadályozzák meg a fentebb felsorolt hibák megismétlődését. A párt alapszervezetek lépjenek fel a termelés növekedésének mérséklésere irányuló törekvések ellen. Legyenek kezdeményezői az intenziv növekedést segitő vállalati tartalékok feltárásának, a munkatermelékenység javitásának és a szervezettség fokozásának. A vállalati gazdasági vezetők politikai felelősségét is ezért kell nagyméitekben növelni, de egyéb Ösztönző eszközök érvényesítése is indokolt velük szemben. Megyénkben a foglalkoztatottak száma 1 %-kal emelkedett. E téren a korábbi évek tendendái a jellemzők: csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, ugyanakkor a nem mezőgazdasági ágazatokban 5-6 %-kal - ezenbelül az iparban 9-10 %-kal több a foglalkoztatott. A foglalkoztatás növekedése Kaposváron, Nagyatádon és Marcaliban volt a legjelentősebb. A foglalkoztatottak számának és arányának ilymódon való alakulása kedvező, s a fejlesztési célkitűzéseinkkel összhangban van. E gazdaságpolitika folytatására van szükség, ujabb üzemek letelepítése és a meglévők fejlesztése utján. Az uj szabályozók hatására várhatóan csökken a foglalkoztatás növekedésének üteme. Az irányváltozás lassú és fokozatos lesz. Társadalmi hatását azonban igy is folyamatosan vizsgálni kell, mivel a vidéki foglalkoztatási célkitűzéseink ütemének lassítása irányába hat. Az ipari foglalkoztatás gyorsütemű növekedését a beruházások mellett elősegítette a megye vállalatainak munkaerődéreslete is. A vállalati munfcaerőgazdálkodást megyénkben a létszán növelésére irányuló erőteljes törekvés jellemezte. A gazdálkodó egységek a felesleges létszámot nem bocsajtották el, még azoknak a vállalatoknak a létszáma is emelkedett, ahol a termelés "visszaesett, ilyen módon jelentős munkaerőtartalékkal rendelkezünk. A vállalati létszámgazdákodás hiányosságainak követkeménye, hogy me,gnőtt a munkaerőhiány és emelkedett a fluktuáció. A foglalkoztatottak számának cserélődése az átlagos létszám 40 %-át tette ki, egyes üzemekben 60 %-os arányt is elért. A fluktuáció megitfi-ésénél figyelembe kell venni, hogy annak egyrésze szükségszerű, és az a munkaerőmozgás segiti a fejlődést. Ilyenek például a nyugdíjazások, a fiatalok munkábaállitása, a szerkezeti átalakulás miatti munkaerőátcsoportosítás és a demográfiai mozgásból kiváltott fluktuáció. Ugyanakkor