MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

79. ő. e. 1970. október 7. (45-73. o.) - 3. A káderpolitikai munka végrehajtásának tapasztalatai a politikai bizottság 1967. május 9-i határozata alapján. Jelentés: 63-69

zettel. Ugyanis a gyorsütemű iparosit ás káderinsége néhány esetben szükségmegoldást is követelt, /pl. a magasan kvalifikált műszaki szakemberek, középvezetők beállításánál./ Fokozódott a pártszervek felelőssége saját vezetőik tevékenységének ellenőrzésében, nevelésében. A választott pártszervek tagjai kritikusabbak, őszintébbek vezetőik megítélésében. A személyi hatáskörrel rendelkező vezetőtestületek döntően az illetékes párttagság, a dolgozók, a szakszervezet és a KI3Z véleményének ismeretében döntenek. Tendenciájában positiv előrelépés van a pártalapszervezetek véleményezési jogainak gyakorlásában és kialakulóban van a közbeeső pártszervek esetében is. E tendenciát objektíve segítette a vállalati önállóság kibontakoztatása, mivel a káderek kiválasztásában a gazdasági vezetők a múlthoz képest jobban igénylik a kollektiv véleményt. A káderkiválaszt ás kollektivitása nem mindenhol érvényesül. Egyes helyesen a káderek beállítása a pártvezetőság, a pártszervezet, az szb. véleményének kikérése nélkül, vagy a véleményezés utólagosan történik. A káderbe állitásóknál gyakori jelenség, hogy a helyi ismert káderek ügyében szélesebb körű vita alapján foglalnak állást, mig a kevésbé ismertek esetében - sokszor megfelelő káder- anyagaik hiányában is - vita nélkül, kedvezően döntenek. A kádermunka színvonalának javulását feltétlenül elősegítette, hogy a járási, városi, EM-BM partbizottságok a Politikai Bizottság határozata alapján rendszeresen tárgyalják területük káder állomanyának és az ott folyó kádermunka hcly~ zetét. A közbeeső partszervi és alapszervi szinten is javult a káiSermunka, azonban még eléggé általános, nem mindenhol a helyi, konkrét helyzetet elemzik. Kádermunkánkat az őszinteség jellemzi, megszűnt titokzatossága. Nyíltabb légkör veszi körül az embereket. A megyei pártbizottság a fejlődést gátló személyi kérdéseket az elvi politika alapján lerendezte. Alapvetően ez jellemző a járási, városi pártbizottságok munkájára is. 24egyei és járási, városi szinten a párt, állami, társadalmi vezetőszervek és káderek között elvi alapon nyugvó kapcsolat, a közös gondok megoldására való törekvés, cslekvési egység van, Ebben az alkotó munkában egyre rendszeresebb a különböző területen és szinten dolgozó vezetők segitő jellegű birálata. így azok tudatában vannak a választott testületek, illetve azok vezetőinek véleményéről, s ez feloldja a feszültséget, a rainősités fétisét, biztonságot és ösztönzést ad a nyugodt munkához. Indokoltnak tartjuk azonban megemlíteni, hogy napjainkban is találkozni a vezetők irányába elhangzott birálatok közvetlen vagy közvetett visszautasításával., illetve