MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969

69. ő. e. 1969. március 26. (2-50. o.) - 2. Az üzemek és a vállalatok bérpolitikája az 1968. évi tapasztalatok alapján. Jelentés: 25-37

- 2 Lemaradás jelentkezett még a Híradástechnikai Vállalatnál is, mely azonban a •felfejlesztés miatt szükséges nagyobb tömegű létszámfelvételből adódóan - a betanított munkások kiképzése miatt - objektív hatásként tudható be. i Figyelemre méltó, hogy a vállalatok a részesedési alapot csak kismértékben terhelték meg bérfejlesztéssel, :.s igy lehetővé vált, hogy az általában nagyobb /számítottat meghaladó/ nyereség kifizetése mellett különböző nagyságban tartalékolhattak 1969 évre is. Pl.: - A Híradástechnikai Vállalat 1^77/mPt«^ot, az 1938. évvégén kifizetett részesedés r

/o-3 %~át, - A Kefe-és Műanyagipari Vállalat 396/nűTfc-ot, 42.9 %-©fe - a Nagyberek! Tőzegkitermelő Vállalat 16o/mFfe-ot,35»3 %-ot - A Finommechanikai Vállalat 262/mFt-ot, 21.8 %-ot, - A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat 931AaFt-ot, 22,5 %-ot. A korábbi gyakorlattól eltérő, újszerű helyzetet teremtett az a tény is, hogy a bázis-bérszinvonal

t mint a vállalati gazdálkodás egyetlen, kötelező mutatója került megállapításra, s ennek érvényrejuttatása általában helyesnek éppon nem nevezhető szemlélet kialakulásához vezetett, / Pl,; létszámhigitás,/ A vállalatok döntő többsége ugyanis azt a gyakorlatot folytatta, hogy amennyiben egy nagyobb szaktudású dolgozót a vállalati átlagnál magasabb bérrel alkalmazott, az emiatt keletkezett bérszínvonal emelkedést, több fő alacsonyabb bérigényü dolgozó felvételével ellensúlyozta. Ezzel függ össze pl, a részmunkaidőben, illetőleg nyugdijasok foglalkoztatásának növekedése, A tanácsi iparben az elmúlt év során lo fő létszámnak megfelelő nyugdíjast alkalmaztak, ez a szám' 1968 évben 62 főre emelkedett,