MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

CAJÉS B e r n á t h Ferenc elvtárs; A falusi értelmiség fokozottabb megbecsülésének a gondolatát veti föl. Nagy részük hivatástudatból vállalta a munkát. Ugyanakkor helyzetük nem azonos a városi értelmiségével. Sok helyen úgy nézik őket, mint a falu eltartottjait, a valóság azonban nem ez. Nagyon sokat dolgoznak, megérdemlik, hogy többet keressenek. Javasolja, hogy a sajtó is segitsen az agárszakemberek munkájának a megbecsülésében, F á b r i István elvtárs: A barcsi járás agrárszakember-hiányának az okát a jó tsz-ek elnökei rossz szemléletében látja. Nem tartja kielégítőnek a termelőszövetkezeti brigádvezetők végzettség szerinti összetételét, A megyében 9oo fő hat általános iskolát végzett brigádvezető van. Fokozatosan technikusokat kellene e területre beállitani. Javasolja, hogy a női agrárértelmiséget fokozatosan agrárközgazdászokká kellene átképezni, melyre nagy szükség van a megyében, N

émeth Ferenc elvtárs

: A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés kisebb módosítással, pontosítással alkalmas lesz arra, hogy a Pártbizottság elé kerüljön. Elvileg is helyesen válaszol véleményem szerint az anyag a somogyi értelmiség helyét, szerepét illetően. Helyes az is, hogy az előterjesztés a IX. kongresszusból, annak megállapításaiból indul ki. Korábban tárgyaltuk a munkásosztály, a diákifjúság és a munkásifjúság helyzetét. Ezek is fontos elemei annak a kömegpolitikai munkának, melyet Somogy megyében végzünk. Még világosabb lesz a jelentés, ha a bevezető részben azt is leirjuk, hogy milyen körökben folytak előzetesen vizsgálatok, hányan vettek benne részt és az értelmiség milyen rétegeire terjedt ki. Ez azért fontos, hogy magabiztosabban le tudjuk vonni a következtetéseket, mert megállapításaink tényeken alapulnak, a valós helyzetet tükrözik. Célszerű volna utalni véleményem szerint röviden a somogyi értelmiség forradalmi múltjára is. így könyebben megértjük az értelmiség fejlődését. Legjobbjaik az 1919-es időkben, az Októberi Forradalom után már ott voltak a zászlóvivők között, és nem idegenek voltak- - ma sem azok és a jövőben sem lesznek azok, ha a IX. kongresszus eszméit feladatul tűzik maguk elé. Amikor az értelmiségi problémákat ostorozzuk, nagyon sokszor felmerül bennem a gondolat, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben a munkásosztály soraiban és más kategóriákban is megtalálható sok negativ jelenség, amely majdnem azonosan jelentkezik. Például, ha a parasztság problémáit tárgyaljuk, bizonyos munkásellenes hangot ütnek meg és van bizonyos parasztellenesség, ha értelmiségi témát tárgyalunk. De egyik sem dominál. Egyre inkább háttérbe szorulnak azok az ellentétek, amelyeket a régi