MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

5 társadalmi rend teremtett és egyre inkább egységesebb lesz a munkásosztály, a tsz-parasztság és az értelmiség, A múltból a tanulságokat levonva az előterjesztés jelentős ré­szében, de különösen a határozati részben arra kell választ adni, hogy hogyan lehetne ténylegesen elérni azt, hogy a párt politikáját az értelmiség között hatékonyabban tudjuk megvaló­sítani, hogy az értelmiségi emberek döntő többsége még bátrab­ban, tudatosabban, határozottabban - ki-ki a maga munkaterüle­tén -, de társadalmi vonatkozásban is támogassa a nagy ügyet, szocialista társadalmunk teljes felépítését. A bevezető résznél helyes volna egészen röviden összefoglalni, hogy milyen volt az értelmiség társadalmi poziciója a felsza­badulás előtt. Utána hogyan alakult és jelenleg milyen. Cél­szerű volna véleményem szerint az elmúlt évtizedek történetét, fejlődését bemutatni, számszerűen is. Elvileg és gyakorlatilag indokolni az értelmiségi szükségletet a különböző kategóriák­ban, így egyértelműbb következtetést lehet levonni. A jövőben nagyobb erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az ipar­ban, a mezőgazdaságban és számtalan területen előre tudjunk menni. Meg kell kérni az állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunistákat, hogy necsak beszéljünk, hanem cselekedjünk is, mert 6-8 év múlva a mezőgazdaság nem tud megmozdulni, ha nem duplázzuk meg a felsőfokú végzettségű szakemberek számát. Hogyan állunk az értelmiségiekkel Somogyban? Nyugodtan mondhat­juk - Sólyom elvtárs célzott is rá -, hogy nagyjából eredmé­nyesen sikerült megvalósítani a párt erre vonatkozó politiká­ját. Ki tudtuk küszöbölni azokat a szélsőségeket, amelyek ve­zető pártkörökben és másutt is felbukkantak. Ezek a szélsősé­gek a legminimálisabbra korlátozódtak. Elvi alapon állunk. Azt hiszem, hogy elvtelen, udvarló politikát senkivel szemben nem folytattunk és a jövőben sem akarunk folytatni. Még inkább fo­kozni kell a kölcsönös bizalom légkörét annak érdekében, hogy alkotni tudjanak. Egy gondolatot idézek Kádár elvtárs kongresz­szuson mondott beszédéből, amely nagyon fontos momentum a jö­vőt illetően. "A pártnak figyelembe kell venni, hogy az értel­miség egyes csoportjai érzékenyebben reagálnak a felmerült ne­hézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira." Ezt nem szabad ellenséges magatartásnak minősiteni, mert meg­merevedik a front, a bizalmat nem fokozza, és a hozzánk közel álló, velünk együtt dolgozó értelmiséget eltántorítjuk. Ezért soraikban fáradhatatlanul kell terjeszteni a marxista-leninista elméletet, meghonosítani a közösségi gondolkodást, a forradal­mi állhatatosság és helytállás szellemét, A IX. kongresszus határozata kimondja, hogy "Az egész értelmi­ség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben nevel­jék népünket, erősitsék eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs nor­máinak népszerűsítésével..." Nagyon fontos, hogy megítélésüknél a munkát vegyük alapul, az legyen az értékmérő. Volt olyan időszak, amikor nem azt tekin­tették, hanem különböző szubjektív alapon, előítélet alapján értékeltek embereket. Ez szigorúan tilos. Nézni kell, hogy mun­káját és társadalmi munkáját hogyan végzi. Az nem lehet érték­mérő, hogy szimpatikus-e vagy nem és hogy 2> évvel ezelőtt kán­tor volt-e vagy nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom