MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204
•-"> y\ .*. - 3 - '<rT~T i. Az értelmiség helyzete, szerepe és tevékenysége a megyei politikai, társadalmi, gazdasági es kulturális eleteben Dr. Szőke Pál elvtárs: Véleménye szerint az értelmiségnek csak egy kis része dolgozik társadalmi munkában. Törekedni kell e körnek a szélesítésére, különösen fiatal értelmiségiekkel. Javasolja az értelmiség körében az erkölcsi elismerést nagyobb mértékben alkalmazni. Értelmiségi körökben nagyon elterjedt a másodállás, s olyan vélemény, hogy csak pénzért segitenek. Szükségesnek tartja a másodállások problémáit rendezni. Róna Imre elvtárs: Az értelmiség fejlődésének iránya megyénkben pozitivnak tekinthető. Egyes szakmáknál,különösen a vasipari szakmában, találkozni értelmiség ellenes hangulattal. Kifogásolja, hogy a fiatal értelmiségnek csak nagyon kis hányada vesz részt a KISZ munkájában. Nem ért egyet az előterjesztésnek azon megállapításával, hogy az értelmiség aránya Somogyban megfelelő. Véleménye szerint a műszaki és az agrárértelmiség kevés. Szükségesnek tartja a műszaki értelmiséggel való rendszeres foglalkozást. Például a Pamutfó-ipari Vállalatnál a 15 műszaki értelmiségi közül lo párttag, 5 KISZ tag. A gazdasági és pártvezetés rendszeresen foglalkozik velük. Dr. Sólyom Gábor elvtárs: Az a véleménye, hogy a megyében az értelmiség körében végzett munka jó. Problémának látja az értelmiség körében, hogy egyes külpolitikai kérdéseket helytelenül értelmeznek. Az izraeli agresszió értelmezése körül például körükben jelenleg is meg nem értés van. Javasolja, hogy a vállalatok, intézmények vezetői a jövőben körültekintőbben engedélyezzék a másod- és mellékállásokat, A sok másodállás a főállású munka elhanyagolásához vezet, s a nagy leterhelés miatt nincs idő az értelmiségiekkel való foglalkozásra. Külön javasolja foglalkozni a barcsi járás problémáival. Nem szabad megengedni, hogy a mezőgazdasági üzemek szakemberek nélkül legyenek. Javasolja, hogy az iparositási munkában jobban kell támaszkodni az értelmiségre. Jelenleg az tapasztalható, hogy a közgazdászok e munkában háttérbe vannak szoritva, véleményüket nem kérik ki. Kifogásolja, hogy több értelmiségi körben nincs pártalapszervezet. Például a termelőszövetkezeti jogászok. A további munkához javasolt irányelveket helyesnek tartja, azonban javasolja egy kicsit konkrétabbá tenni.