MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204
'i"n - 9 A műszaki értelmiség Többségük a szocialista társadalom építésének időszakában szerezte meg diplomáját. Ez az értelmiségi réteg tükrözi legjobban azt az osztályrétegződési folyamatot, amely a felszabadulás óta hazánkban végbement. Számuk állandóan növekszik, ami arányban áll a vállalatok műszaki fejlődésével és igényeivel. Általában megtalálták helyükén az üzem életében, képzettségüknek megfelelő munkakörben tevékenykednek. Többségük szakmai továbbképzésére forditja szabadidejét. Kisebb részük vállal az átlagosnál nagyobb részt munkaidőn túl a politikai, társadalmi, feladatok megoldásából. Ezek segitik a községpolitikai feladatok megvalósítását, készítik el a kommunális létesítmények terveit. Az üzemi pártszervezetek többsége még nem ismerte föl, hogy a párt gazdasági szervező, ellenőrző, irányitó munkájában hogyan támaszkodhat a műszaki értelmiségre, hogyan használhatja föl annak fölismeréseit, elemzéseit a helyzet értékelésében és a feladatok meghatározásában. Közülük sokan felvetették, hogy szükséges lenne a mérnökök mellé segéderőt beállitani, mert túlságosan sok adminisztrációs munka terheli őket. A műszaki értelmiségiek módjában van bő és szerteágazó műszaki tájékoztató és propagandaanyag birtokába jutni. A nyugati szakmai tájékozódásra való törekvés intenzivebb körükben. Ennek tudható be, hogy többségük nyugati nyelvek tanulására törekszik. Anyagi ösztönzésük mellett nagyobb szerepet kellene szánni az erkölcsi elismerésnek, mert az növeli a kezdeményező készségüket. Legnagyobb elismerésnek azt tartják, ha a vállalati közvélemény megfelelő fontosságot tulajdonit a műszaki munkának. A társadalmi megbecsülésnek is fontos kifejezője, hogy közülük hány kerül fontos gazdasági, politikai funkcióba. Növelni kell körükben a párttagok arányát, különösen a fiatal mérnökök és technikusok között kell fokozni a pártépitési munkát. Különös gondot kell fordítani a fiatalok anyagi és szociális problémáira. Az általuk igényelt műszaki klub és a METESZ munkájának beinditását támogatni kell. A g agrárértelmisé g Számszerüségében és társadalmi szerepében egyaránt jelentős fejlődésen ment keresztül. Alkotó munkájuk nélkül elképzelhetetlenek a mezőgazdasági nagyüzemek. Ezért nem érthető, hogy egyes járásokban - pl. Barcs - számuk elenyészően alacsony. Egyre növekvő szerepet töltenek be a falu kulturális életében,bár egy részük hajlamos a szakmai elzárkózottságra s csak a szakmával törődik. Nem mondható egészségesnek az a tünet, mely szerint egyes mezőgazdasági szakemberek szakmai végzettségükre és nagyüzemi tapasztalataikra hivatkozva fölébe akarják helyezni magukat a termelőszövetkezeti választott szerveknek. Aktivitásuk a társadalmi életben nem mindenütt kielégítő. Sok az olyan község, ahol elfoglaltságukra hivatkozva nem vesznek részt képzettségüknek és beosztásuknak megfelelő mértékben a társadalmi szervezetek és a tömegmozgalmak életében, de a népművelő munkában sem. Kategóriájukban feltűnően kevés a nők száma. Növelni kell körükben a továbbképzést és a pártépitést.
