MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204
- 8 vekedett az igény az agrárszakemberek iránt, és nö a velük szemben támasztott követelmény is; - A pedagógusok és népművelők munkájának tartalma egyre inkább szocialista jellegű, az oktatási reformtörvény alapelvei mind szélesebb körben érvényesülnek, iskolarendszerünk egyre korszerűbb irányban fejlődik; Jelentős 'az előrehaladás a szocialista egészségügyi rendszer létrehozásában s ennek következtében több vonatkozásban számottevően megváltozott az orvosok és gyógyszerészek társadalmi helyzete; - A szocialista jogrend kialakulásának folyamata meghatározó szerepet játszik a jogászok tevékenységének alakulásában. A jogi gyakorlat egyre rugalmasabban igazodik a társadalmi viszonyok fejlődéséhez; - Az intenziv jellegű gazdálkodás előtérbe kerülése ós a gazdaáági mechanizmus reformja meggyorsitotta a közgazdász értelmiség számszerű fejlődését, hozzájárult szerepének jelentős növekedéséhez a termelés és az irányítás minden területén. Az értelmiségi rétegek aránya 1 oegyénkben megfelelő. A szocialista előrehaladást lényegesen nehezito hiány egyetlen jelentős területen sem tapasztalható. A felsőoktatási intézmények megfelelő ütemben biztositják az értelmiség utánpótlását. Gondjaink és nehézségeink elsősorban a különböző értelmiségi rétegek belső struktúrájában a szakositottságban mutatkoznak, nem a számszerüségben. A "divatos szakmák" iránti érdeklődés meghaladja a társadalmi szükségleteket és a rendelkezésre álló lehetőségeket. Ennek egyebek között az az oka, hogy a közvélemény szemében nem azonos az értéke a különböző értelmiségi munkáknak, valamint a jövedelemszerzés lehetőségei is jelentősen különböznek. Az okok közé tartozik továbbá, hogy a pályaválasztási tanácsadás jelentős fejlődés ellenére sem érte el a kivánt szinvonalat. A falu és a varos, az egyetemi ós az egyetem nélküli kisebb város, a nagyobb és a kisebb községek közötti különbségek is erősen befolyásolják az elhelyezkedési lehetőségeket. Még mindig számottevő különbségek vannak a falun és városon élő értelmisági rétegek között, részben az életkörülmények vonatkozásában, de leginkább a kulturális lehetőségekben és o szabadidő felhasználásának módjában. A meglévő fogyatékosságok ellenére uegállapitható, hogy az értelmiség származás szerinti összetétele kedvezően alakul megyénkben. Az értelmiség többsége munkás és paraszt származású, igy összetételében tükrözi azt az osztályrétegeződési folyamatot, mely hazánkban végbement. A szakmai különbségük formálódása mellett az értelmisági rétegek eltérő sajátosságai - melyek még mindig vannak - csökkenő tendenciát mutatnak megyénkben. Jelentősebb értelmiségi rétegek helyzetének főbb sajátosságai a következőkben foglalhatók össze:
