MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967

58. ő. e. 1967. május 23. (2-100. o.) - 1. Feladataink a pedagógusok eszmei, pedagógiai egységének növelése érdekében. Jelentés: 5-20

- 7 A szocializmus építésében a jövőben fokozottabban nő a szubjektum szerepe. Mindebből következik, hogy politikánk inegvalósitására fokozottabb szervezettséggel kell összefogni a tömegek erőit,, formálni, fejleszteni az emberek szocialista magatartását*-A szocializmus teljes fölépítéséhez olyan emberekre van szaksós, akik egyértelműen egyesítik magukban a helytállást, a politikai szilárdságot,, állhatatosságot és tudatosságot* Ezeknek a tulajdonságoknak a megalapozását, kialakítását már az általános iskolai nevelésben meg kell kezdeni... Pártunk IX. kongresszusának határozata félreérthetetlenül leszögezte: "Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése»." Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják,, hagy a szocializmus építésében elért eredményeink, az ennek során érvényesülő társadalmi folyamatok, hatások, nevelői erőfeszítések - ha lassan is de - kedvezően formálták es formálják a pedagógusok és a tanulók világnézeti, politikai és erkölcsi arculatát. A tantestületek eszmei, politikai egysége az elmúlt esztendőkben szintén pozitiv irányban fejlődött. Az iskolareformnak is ogyik legfontosabb törekvése, hogy különböző

1

eszközökkel erősítse az iskola alapvető funkcióját, a nevelést* A nevelési tervek bevezetését nagy várakozás előzte megv Mivel. ezek ma sem kötelező jellegűek, a felhasználásukat illetően a legtöbb helyen nem alakult ki egységes eljárás és összhang

r

a tervezésnél van bizonytalanság. A megfelelő elemzés ós ismeretek; hiánya miatt egy-egy iskola nevelési terve, legtöbbször nem konkrét nevelési célokat, hanem csak általánosságokat tartalmaz, A szocialista ifjúság; nevelésén ima egyforma hatékonysággal dol-. gozik minden pedagógus. E mögött nem valami titkolt ellenkezést kell keresnünk, inkább eszmei, politikai bizonytalanságot* &mi'*• a szocializmus építésének nehézségéből,nem megfelelő tájékozottságból és ehhez hasonló problémákból adódik* A pedagógusok körében nem egyértelmű a tanulók valósághű megité*» lése. Előfordul, hogy lényegében pozitiv irányú,, vagy legalább pozitiv elemet is tartalmazó változást/p Sfcdául a nagyobb önállóságot, a-szólamok és sémák elutasítását stb,/ csak iic.gativan értékelnek. Az ezekkel szemben "megnyilvánuló nevelői meg nem értés, a negatív jellegű egyedi esetekből való általánosítás npm egyszer tanár és tanuló közötti konfliktus forrásává válik. Pedagógusaink egy része nem értékeli kellően ifjúságunkban azt.,, hogy az iskolában egyre inkább csak azt tisztelik a fiatalok, aki és ami valóban méltó a tiszteletre. Mindinkább csak a marxista felkészültséggel rendelkező és szocialista magatartást tanusitó pedagógusoknak van előttük tekintélye

r Eredmények születtek a szocialista hazafiságra nevelésben. E téren pedagógusaink többet tesznek mint néhány évvel ezelőtt, bátrabban f

alapoznak a nemzeti büszkeségre. Elvileg tisztázottabb felfogással érik el, hogy a tanulók hasafisága érzclemdúsabb,. a szocialista nemzet tör.evéseivel jobban összefonódó, mint azelőtt. A nacionalizmus ::

1956~os" formában már nem jelentkezik. Azonban a szomszéd népek eredményeinek lebecsülése, a nyugaton divattá vált magyar dicséret fenntartás nélküli elfogadása még nem ritka. Osztályfőnöki órákon és más alkalmakkor is felszínre