MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967

58. ő. e. 1967. május 23. (2-100. o.) - 1. Feladataink a pedagógusok eszmei, pedagógiai egységének növelése érdekében. Jelentés: 5-20

tVi - 8 Van előrelépés az intema gya korlatában alkajnazott litáblák klszitésc/ tcrj kétségtelenül clŐs... ,iti a ternacionalizmus fogalma nevel ós hiányosságai miat oka aa is, hogy a tanuló 1: a tőle és országok munkás o ben folyó osztályharc sa ta mozgalomról, cionalista nevelésben. Ea a nevelőiiunka módszerek /leyeloaés, vetélkedők, fadés ében nutatkóaik meg elsősorban, ami ncvelőhatások érvényesülését* Aa inazónban - nem kis részben aa oktatás, - nem világos osztálytartalmú. Ennek nem 'lapnak rendszerezett ismereteket ztályának harcáról, k nemzeti mérctekátos vonásairól, a nemzetközi kommunisNem megnyugtat*, hogy a tanulói; érdeklődése a belpolitikai élct| a gazdasági épités kérdése"! iránt nem egyenletes

r s általában -nem kielégítő, A nevelőtestületek munkájának hatékonysága ebben a vonathozásban alig fejlődik. A honvédelmi nevelés - elsősorban középiskoláinkban - egyre hatékonyabb, bár 7 A, áttételes. Az előrejutást szemléletbeli hiányosságok is gátolják. Például: vannak még pede; .ógusok, akik nem értik eléggé a munkásosztály vezető szerepének szükségességét a proletár diktatúra folyamatában, e^y részük a munkásmozgalmi hősöket nem tartja a nép egyetemes képviselőjének; hanem csak a munkásosztályénak* esetleg még a parasztságénak. Jellemző téves felfogás., hogy nevelés óimén csak a világnézeti és erkölcsi nevelésre gondolnak, az értelmi, esztétikai, testi nevelés világnézetet alakító hatásait figyelmen kivül hagyják. Hajlamosak arra.., hogy egy-egy alapv-tő nevelési feladatot - például e tanévben a szocialista hazafiságra való nevelést -, időszakosnak tekintenek. Emiatt nem tud érvényesülni c. sokoldalú nevelőhatás; amit a személyiség szintetikus fejlődés énei: elve'megkövetelne. Az iskolai nevelőmunkában elengedhetetlen, a személyes példamutatás. A szó és a tett egysége a gyakorlati munkában nem olyan tö<* rétien,'mint ahogy azt a szóbeli nyilatkozatok sejtetni engedik. Pedagógusain!: közül Számosan figyelmen kivül hagyják, hogy a marxizmus hemosak-ismeret, hanem belső lényeg, magatartás, mindennapos gyakorlat. Üom ismerik fel, hogy ez az oka a meggyőződés nélküli, lélektelen, túlságosan óvatoskodó ncvclőmmikáiiak. Ha vesztett is hangerejéből és egyre szűkebb a hatóköre, de még talál-; kőzni aszal a felfogással, hogy a vallás a pedagógus magánügye. Egye m r szükséges. Nem egy h,lyui megnyilatkozik a pedagógiai türelmetlenség. A nehezen nevelhető vagy kevésbé fejlett gyermekre könynyedén kimondják, hogy ggjógypedagó .iai alany. or—