MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967
58. ő. e. 1967. május 23. (2-100. o.) - 1. Feladataink a pedagógusok eszmei, pedagógiai egységének növelése érdekében. Jelentés: 5-20
Tapaeatala-öaink szerint a testületok többségében nem elvi, hanem kollegális alapon nyugszik az egység;. Általában elvi vitáktól mentes lábkor uralkodik. Kevés tantestülotben folytatnak eredményes elvi vitát arról, mit jelent a közösségi nevelés, milyen célok alapján lehet kialakítani a közösséget, kik legyenek a közösségi szervek' funkcionáriusai, a közösség közvé- • . l:.ményének megteremtése hogyan formálja a'tanulók jellemét stb. Az iskolák vezetői rendszerint figyelmen kivül'hagyják, hogy az egység tartalma konkrét tartalom. Sem kutatják az elvi kérdésekbeni ellentétekel;, egymás világnézetét, meggyőződését, arra törekszenek, hogy külsőségekben azonos nevelési eljárásokat valósítsanak meg. Ennek következménye a formális kérdésekben létrejövő egység. /Például hogyan sorakozzanak stb./ A marxista pedagógia elveiben és gyakorlatában való járatlanság, a;politikai bátortalanság mindén jószándék ellenére is fékező erő, A vizsgálat és a korábbi tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a pedagógusok körében egység van a nagy általános.politikai célkitűzésekben, például a szocializmus igenlésében, de hiányzik az ebből fakadó konkrét pedagógiai és világnézeti következtetés levonása. Egység van az ilyen fogalmak hangoztatásában és használatában, mint szocialista iskola, közösségi nevelés, a világnézet fontosságáé Ezek a fogalmak mint általános elvek jelentkeznek, de a világnézeti nevelés fogalmán nem mindenki ugyanazt érti /legtöbben leszükitik a vallásosságra/, a közösségi nevelés megvalósításának útjáról is másként vélekednek, a szocialista iskola tartalma is más'és mást jelent a különböző nevelők számára. Egység van abban, hogy az ifjúságot a szocialista társadalom számára kell-fölnevelni, a szocializmus teljes fölépítésére kell fölkészítene* De megoszlik a vélemény, hogy nz iskolának milyen hatásfokú szerepe van ebben. Többen úgy fogják fel, hogy az iskola tiszta szocialista eszmények alapján nevel, azonban-a gyermek a társadalomban sokszor ennek ellenkezőjét is látja. Sokszor elhangzik: "Hogyan neveljünk a társadalmi tulajdon védelmére, a hazaszeretetre, ha a tanulók c szüleiktől mást hallanak, környezetükben mást látnák, tapasztalnak?" Ezek a nevelők a körülöttük levő életet a valóságosnál sötétebbnek látják, nem mernek nyiltan beszélni az életben előforduló problémákról, megkerülik, s tán maguk sem értik a "kényes" kérdéseket, a szocializmusról a valóságtól elvonatkoztatott eszményített képet festenek. Igaz, hogy az életben érvényesülő, esetenként két vagy többirányú nevelőbatás gyakran eltorzítja a fiatalok egy részének ai'culatát, A fiatalok szenvedélyes igszságkercsését., a társadalmi élet fonákságainak szenvedélyes birálatát gyakran megzavarja egyes szülők, a felelőtlen barátok társadalmi közönyössége vagy cinizmusa* Sok rossz hatás forrása a felnőttek egy részének az a szemlélete, amely a lopást,-a csalást, a sikkasztást ügyességnek ás szemfülességnek tartja. Nem könnyű feladat az -ilyen vagy hasonló jellegű ideológiai hatások felkutatása, felismerése és semlegesítése. De a tantestületek nem mondhatnak le a társadalmilag káros hatások f el kutyásáról. Arra kell törekedniük, hogy a felismert nehézségeket o. nevelési eljárások összehangolt együttes erejével le lcliessen küzdeni, a gyermekeket ért rossz hatásokat lokalizálni, csökkenteni.