MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966
51. ő. e. 1966. február 10. Rendkívüli ülés (142-151. o.)
napirendre került. A másik nagy feladat a szocialista forradalom végigvitele érdekében a mezőgazdaság teljes szocializálása volt, Ezt is megvalósította a párt. Sorrendben a harmadik nagy feladathoz kezdett a párt, s ez . az egész gazdasági irányításunk,mechanizmusunk reformja,^ mely ugyanolyan harci-program, mint az előzők, s jelentőségében ugyanolyan nagy," A hozzászólások között Berki elvtárs gondolataival, illetve ' annak a magvával egyetértek. De helyesen kell ezt értelmezni. Bár én is hajlok afelé, hogy nincs szükség ilyen sok közvetítő szervre. Néhány dologra utalok: Felmerült a tervezés uj mechanizmusa. Világossá kezd válni ? hogy az a gyakorlat, hogy a Tervhiva-^ tal egy előadója határozza meg, hol kell pl, egy tsz-istállót épiteni, vagy egy iskolát f egy közmüvet létrehozni, - ez nem jó. Tehát a Tervhivatal fő feladata a távlatok kidolgozása, az ipar fejlesztése, a népgazdasági fejlesztések kidolgozása, s nem ilyen operativ beavatkozás a tervgazdaságba. Szükségünk van középlejáratú tervekre, ezek az ötéves időszakok. Ennek az alapját az egy éves tervek képezik, de ezt a vállalatok dolgozzák ki, A szocialista gazdasági rendszer objektív törvénye a tervszerű gazdálkodás és nem csökkenni fog ezzel a reformmal a tervszerűség és a tervszerű fejlődés törvénye, hanem erősödni fog', A beruházási politikával kapcsolatban: többször elhangzik, hogy változtatni kell rajta. Eddig célszerűnek az látszik, hogy legyenek olyan beruházásaink, amelyeket költségvetésből valósitunk meg /pl. utak, vasutak stb/. Legyen egy része, melyet banki hitelből beruháznak a'vállalatok, tsz-ek. Ilyen értelemben megnő a bank szerepe is. Az sem kizárt, hogy egy mezőgazdasági bank bonyolítja le a szövetkezetek beruházásait. Legyen a beruházásnak egy olyan része, amely az üzem saját alapjából megy. Szóbakerült a munkával, az élő munkaerővel és az anyaggal való gazdálkodás. A helyzet az, hogy nálunk, a jelenlegi mechanizmus kerőtei között van bizonyos vállalaton belüli munkanélküliség. Elitélendő, hogy aki kapun belül egész nap teng-leng ugyanúgy kapjon fizetést, mint aki becsületesen dolgozik. Ezen változtatni fogunk,, még az sem kizárt, hogy a "kapun kivüli" munkanélküliéinek munkanélküli segélyt adunk. Még mindig jobb ha ezt kapja, mintha egész bért fizetnénk részére. S ha már itt tartunk, az élő munkaerő gazdálkodásnál: van egy olyan tapasztalat, hogy az iparban és a t mezőgazdaságban is és a hivatalokban' is a^ 8 órás munkaidő nálunk fikció. Olyan értelemben fikció, hogy senki sem dolgozza ki a nyolc órát teljesen. Nincs kizárva, hogy azt fogjuk mondani-a vállalatoknak, ha ugyanezt az értéket elő tudja állitani pl. 7 vagy 6 óra alatt, térjenek át a saját elhatározásukból más munkaidő beosztásra. Ezt mint saját gondolatomat fűztem hozzá.
