MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

41. ő. e. 1964. szeptember 21. (55-123. o.) - 1. A barcsi és a csurgói járás közös és háztáji állatállományának alakulása a megyei pártbizottság 1964. március 20-i határozata alapján. Jelentések: 57-76

Megyei szinten tehát 6-8 mázsával több a felvásárlás a:»» barcsi és csurgói járásokban. Tejből a loo kh-ra jutó felvásárlás a ^következőképpen alakul: barcsi járás 79,9 hl csurgói % 9o,- " megye loo n Ezek a számok köteleznek bennünket, s ezek tették indokolttá és szükségessé, hogy az állattenyésztéssel érdemben kell foglalkozni. Nem lehet csak általánosságban elintézni, ugyanis pártunk alapvető politikájának biztositásáról van szó. A Központi Bizottság februári határozata is elemezte ezt az országosan végbemenő tendenciát és ugy határozott, hogy meg kell állitani a csökkenést és fejleszteni kell a szarvasmarha állományt. Az állattenyésztés fejlesztésénél messzemenően figyelembe kell venni a közös problémáit s a helyi lehetőségek maximális kihasználását. A VB. előtt, és a járási bizottságok előtt ismertek azok a nehézségek, amik ezzel kapcsolatban jelentkeznek, /pl. férőhely hiány és takarmány hiány stb. / Ismert az a szemlélet is, hogy a tenyésztés háttérbe került. Itt közre játszott az árpolitika is.* Elvtársak! A végrehajtó bizottsági és a pártbizottsági ülés is megállapította, hogy sajnos sokhelyen a háztáji mesterséges elsorvasztására irányuló kísérletekkel állunk szemben. Káros szemlélet és gyakorlat alakult ki, amit SZÍVÓS politikai munkával és komoly viták alapján lehetett mérsékelni és még nem tudtuk teljes mórtékben ma sem meg szüntetni. Megnyugtató, hogy a vezetők körében rendet tettpnk, - mert ez fóprobléma volt -, a közös és a háztáji állattenyész test illetően. Sokkal bonyolultabb azonban a probléma, mint ahogy ezt Mandik elvtárs most elmondta. Kétségtelen, hogy a barcsi járásban néhány vonatkozásban fejlődés tapasztalható. Nekünk fő törekvésünk, hogy biztosítsuk az állattenyész tés stabilitását az adott viszonyok között. JSzzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy akkor is láttuk, de napjainkban talán élesebben jelentkezik egyes helyeken a megyében, hogy helytelenül értelmezik a közös és háztáji állattenyésztés fejlesztésének kérdéseit. A közös elsődleges fejlesztése mellett célul tűztük a háztáji fejlesztését is. Több szövetkezet ezt félreértette, ugy értelmezték, hogy lemondtunk a közösről és a háztáji került előtérbe. Ugy gondolom, nem kell a VB. előtt ki fejteni, hogy a közös fejlődését tartjuk elsődlegesnek.