MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

41. ő. e. 1964. szeptember 21. (55-123. o.) - 1. A barcsi és a csurgói járás közös és háztáji állatállományának alakulása a megyei pártbizottság 1964. március 20-i határozata alapján. Jelentések: 57-76

& Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy az egyik termelőszövetkezeti elnök leveléből idézzek, melyet (Pobak elvtársnak irt, s ami éppen a közös és a háztáji problémáira utal. Kustos elvtárs, az andocsi tsz elnöke irta. A levélben felveti, hogy nem érti a közös és a háztáji fejlesztésének problémáit, ugy látja, hogy a háztáji került előtérbe, s ez a közös rovására megy. Ez nem fjgyedi jelenség, ilyen gondolatok élnek másokban is. Számolni kell ezeknek a nézeteknek a leküzdésével, melyet a járási pártbizottságok figyelmébe ajánlunk. A fejlődés olyan szakaszában vagyunk, hogy könnyen áteshetünk a ló másik oldalára, ha nem lépünk fel határozottan ezekkel a nézetekkel szemben. Nekünk mindenkor a közös erősitése, fejlesztése a fő célunk. Azt hiszem el lehet fogadni azt, hogy alapjában véve járási és megyei szinten sikerült megnyerői az elvtársakat a közös program, az állattenyésztési program ügyének. Foglalkozzanak ezzel az elvtársak minden járásban. Helyén való a megállapítás, hogy egyik-másik járásban többet kell vele foglalkozni. 11 kell érni, hogy mindenkinek, a községi tanácsoknak is, napi ügyévé váljon ez a kérdés, mivel fejlődésünket elősegitő, - vagy gátló nézetekről van szó, Községenként az adott helyzetből kell kiindulni, és intenzivebben kell ezzel foglalkozni. Nem tudunk lemondani a megyei pártbizottság által kitűzött feladatokról, azok végrehajtásáról. A járási elvtársak dolgozzák ki a fejlesztés ütemét, ezt nem lehet csak körlevél utján elintézni. A kérdés megoldásának a hogyanját kell megkeresni és nem lehet elfogadni azt amit pl. Szigeti elvtárs is birált, hogy a csurgói járásban bele nyugsaanak abba, ha nem készül el a férőhely. Ezt nem tudjuk elfogadni, meg kell találni a módját, ezeket az üszőket át kell menteni tavaszig. Berzenczén volt paraszti istállókat vegyenek igénybe. A jelenlegi vetés-szerkezeti feszültségek ellenére növelhető az ábraktakarmány termés. Ennek érdekében több erőfeszítést kell tenni. Ezeket a tényezőket nem lehet kifelejteni a napi munkából. Nagyrészt rajtunk múlik, hogy hány vagonnal tudjuk növelni az abrakmennyiséget. Megyei szinten lehet sorolni példákat, hogy egy területen belül tsz és tsz között milyen nagy eltérések mutatkoznak, az átlagterméseket illetően. Pl. a nagyatádi járásban Tarany és Háromfa községek adottságai egyenlők, a hozamokat illetően mégis nagyok a különbségek. Taranyban egy kh-on 5 <1» Háromfán ugyanakkor 11 q, árpa termett. A különbség oka az, hogy Taranyban az alapvető agrotechnikai módszereket sem tartották be. A helyi mulasztásokat nekünk kell korrigálni, pótolni, más nem tudja megoldani helyettünk. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy a napokban készítjük el a felterjesztésünket a központi szervek felé a takarmány helyzettel kapcsolatban. Igyekszünk elkövetni mindent, hogy a hiányzó abrakmennyiséget pótolni tudjuk. Helyes volt Szigeti elvtárs megállapítása, hogy az állat állomány fejlesztését és a takarmány-bázis növelését