MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963
30. ő. e. 1963. április 27. (87-140. o.) - 1. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete a tabi járásban. Jelentés: 89-112
% - 8 állatállományt. A megoldás az, hogy az átlagtermések növelésével a jelenlegi háztáji állomány ellátása mellett növelni kell a közös állatállomány létszámát - elsősorban a sertését - és a közös állomány terme lé sét* A tabi járás termelőszövetkezetei a gyenge gazdasági eredmények következtében éveken át olyan hiteleket vettek^fel jövedelemkiagészités céljára, 1 amelynek visszafizetése részben ez évben esedékes* Itt kell megemliteni azt is, hogy a múlt évben, amikor megváltozott az állami támogatás, illetve segités rendszere, 3.582 m/Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyújtottunk a járás gyenge szövetkezeteinek, ez évben 5.7o5 m/Ft állami támogatást, amely összegeknek jelentős részét jövedelemkiegészítősre forditják a tsz-ek, Felmerül az a gondolat az előbbiekben tárgyalt közös és háztájibői szármázd jövedelemarányok vizsgálatához, hogy helyesen C3elekedett-e.a járás és a megyei vezetés akkor, amikor ezekben a tsz-" ékben akár hitelből,, akár dotációból jövedelem-kiegészítést adottá A fentiekből származó feladat tehát az, hogy a járásban meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a tsz.tagok fő jövedelmi forrása a háztáji gazdaság legyen, a közösből származó jövedelmet pedig kiegészítésként tekintsék. A cél elérése érdekében minden eszközzel fejleszteni kell a közös gazdaságokat, növelni kell az áruértékesítést és a tagok készpénzrészesedését. Az elmondottakon tul nem szabad szőnéIkül hagyni azt a jelenséget, -amely megmutatkozott az elmúlt évben a tabi járásban a szövetkezeti vagyon védelmével kapcsolatban* Ugyanis e járásban nagyon elharapózott a mezei lopás, tolvajlás, ezt minden körülmények között, ha kell a legszigorúbb eszközökkel is meg kell akadályozni. III. A tabi járás politikai és szakmai irányitó munkája. A tabi járás termelőszövetkezeti mozgalmának figyelemre és elismerésre méltó pozitiv jelensége, hogy a nagyobb szövetkezet - az andocsi, a karádi, a kapolyi, a nágocsi, a tabi és a zicsi az utóbbi egy-két évben szervezetileg, gazdaságilag, politikailag számottevően erősödtek és elfogadhatóan rendbe jöttek, EZeitben a tsz-ekben jó kezeben van a vezetés, és gazdasági adottságaik is lehetővé teszik, hogy a járásban már a jövő évben olyan potenciál keletkezzen, amely képes követendő példaképül szolgálni és vonzó hatást gyakorolhat a többi, ma még gyenge szövetkezetre, így tehát helyben adva van az a lendítő erő, amelyet - ha tapasztalatait alaposan tanulmányozzák és széles körben elterjesztik^- felhasználhatnak a járás mezőgazdasága általános fejlesztésére, a gyenge tsz-ek megszilárdítására. A járás egyreszében,az emiitett néhány községben tehát viszonylagos rend uralkodik. A szövetkezetek többségében azonban vagy nem kielégítő az eddigi fejlődés, vagy nagyon is ziláltak az állapotok.