MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

34. ő. e. 1963. december 2. (166-227. o.) - 1. Az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatai. Jelentés: 168-192

- 18 ~ c,/ Az üzonofc és iatésnónyete vozotíivel, valouint a Bcak«zerv«ie» tekfcol flüouboü aaarebn küvatoluonyoküt koll táj ir.sz tani. ltot; kell értotni vulük, hojy a holysot feluérúaúvol és a boir&tás•al a {jcudjuk non uult ol. A tanuló* foltitoloi* li -biztositauiofc koll, liupt jolonlog «w« non fordítanak gondot, Kovúf az olyasa üzen ós intézné ny, ar:<ily kapesolatot tartana aisal as iskolával, ahol a dolgozói tanulnak, d«/ A közelcultban kísérletképpen bowzetott ujtipusu szorwzöti íoruákról • az Összevont ovfolyanról, a rövidített szörfölni idojü osztályokról, éc a tautár^ycsopertos oktatásról - a dolgosok dó •ólextóanyol vannak. Mivol as eddigi Gyakorlat oson foruák előnyös voltát igazolta, nüjyónkbou in törekedni kall bovezotJsükro, *•/ A navolSnunfea néhány kérdése. a./31érehaladás tapasztalható a hazafias nevelésben. Xortaluára azonban nég niadig jollcnző, hogy a padacécjuaok többsége itt* fcább türténoliüafc recobbi korszakával tud jobban hatni a tana* lton* A jelennek, a szocializmust épitő országok eredményeinek, a sz cialista tábor c^yüttiiüködósónclc, sikoroinek bemutatása, munkájuk gyengébb olc'iala, b,/ A világnézeti novolés eredményei elsősorban a materialista vi~ lácnózct ismeretből! alapjainak lerakásában jelentkeznek. Fejlődik az aiitiklorücális nc^yőzós is. A világnézeti növelés eredményességét többet között szemléltetően mutatja a hittan-* oktatásra jolo;itfcozcttők évről-évre csökkenő tendenciája, / ált. iskl 1957-58-ban 56 *, 1963-64-ben 19.5? %

t a k3«ép~ iskolákban 1963-64-bon 1 tanuló jolontkezctt/ a kisdobosok, úttörők, Kiss-osek o^yro erősödő tábora, A hitoktatás csökkenése temószotes következménye az esyro hatátosabbá váló természettudományos oktatásnak. Az iskolák neve* lőtostületei, a tanulók ós szülök tudományos ismeretének gyara« pitás\t hassmálták logfortosabb propagandaeszközül. Adninisztrativ esskvzük alkalmazásáról alig van tudonásunk. Ahol ilyen. előferdült, határozottan felléptünk ellene, mert as ilyen t*w~ közök csal: litszaterodaényhez vezetnének, C,/ A aevelőnunkára általában az ellenző, hogy ne& elég konkrét nen kapcsolódik cl5;\;ó a tanulók ós az osztályok speciális problémáihoz, A tanárok esy róaze inkább általában törekszik a tudat* formálásra, az ejyes tanulókkal való kapcsolatuk nen elég közvetlen, A tanulókat az iskola Tasséról erő pozitív hatás első* sorban értuL-d, s csak kisobb nórtékben érzelmi. A pedagógusefc jelentős része nevelőxtánkájában nen tudja következetesen alki L;azni a szocialista erkölcs ismérveit, Zrtolnetle* aül áll az uj embertípus egyes vonásaival szeriben, gyakran olyasmit itél el, amit sikerként értékelhetnénk, / pl. Önálló vóle~ nény, szókimondás / A tantestületeken belül is ellentétesen szélsőséges vélenények élnek egymás nellett. Tény ós való, hogy egyes iskolákban az éltalános neveltségi fok és követelmény nincs konkretizálva még