MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962
28. ő. e. 1962. december 1. (29-91. o.) - 1. Az anyagi érdekeltség bevezetésének eredménye és hatása a marcali és kaposvári járás termelőszövetkezeteiben. Jelentések: 31-47
l °/6o évi premizálás alapv ető elve r A növénytermelésen belül ugy a kalászosaknál, mint a kapásoknál általános elv volt, hogy a tervezett termésátlag feletti mennyiség 3o-5c-/o~át kapják meg azok a tsz .tagok, akik. az adott terület megművelésében, a termés betakarításában részt vettek*. Állattenyésztés területén az állatszaporulat, állati termékek és hozamok terven felüli értékének 15-5c%>-át kapják meg a gondozók, természetben vagy értékben* Tehát értelemszerűen ugyanaz vonatkozott az ál-lattenyésztésre is, mint a növénytermelésre<• Egyedül a szálastakarmánynál volt más elv c Ennél ugyanis a járási irányelv kimondta: " ugy a pillangóst-/, mint egyéb szálastakarmányokból / a rét minősegétől függően /kaszálás, szárítás, felgyüjtés, petrencézésig 3-5 munkaegység legyen Jóváírva, és -a tag kapja meg a szénatermés 2o%-át természetben^ vagy pénzben," A függetlenített vezetőknél hasonló elv veit értelemszerűen, mint a növénytermesztésnél és állattenyésztésnél-, A brigádvezetők a terven felül termelt érték l-I,5?S~áfc kaphatták meg, tsz• elnökök, főkönyvelő, agrönómusok o,8~l%~át, 1961 évi premizálás elvei d 196o decemberében készítettük el a premizálás-járási irányelveit a tsz-ek részére, alapul véve a K,B, 1960.okt» 29~i, valamint a Megyei Párt VB, ezzel kapcsolatos határozatát.,, Alapgaiban az előző évi elv.volt az-uralkodó* Mindössze két-három változást tartalmazott csak: pl, a kukoricánál az össztermés 5-io%»<át kiadhatták a tsz-ek a tagoknak, ez mellett felvetettük a célprémium lehetőségét is a burgonyaszedésnél v hogy a szedésért a burgonya 5-lo%-át adják a.tagoknak, a szedésért járó munkaegység nélküle Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy már 196o--61-ben nem csak egyetértettünk az anyagi érdekeltség élvével, hanem tettünk erőfeszítéseket annak bevezetésére járásunk termelőszövetkezeteiben. Ennek ellenére sem jutottunk kellően előrft e.területen. Ez egyrészt adódott abból., hogy az erőnkből s»m futotta " mivel ezidőben főleg a nagyüzemi gazdaságok tényleges kialakítására helyeztük a fő súlyt, 1 '- amiről a beszámoló végén szó volt? Másrészt még nekünk sem volt meg a kellő gyakorlatunk e helyes elvek gyakorlatban történő megválósitására* Hiba volt az is, hogy " tulzotüan" féltettük a szocialista elosztás elveit- / ennek megtestesülését a munkaegység könyvben láttuk/ ebből következett ezután az a sematizmus, amely a járási, de a termelőszövetkezetek premizálási irányelveit is jellemezte 1960-ban, de bizonyos fokig még 1961-ben is? így állt elő az a helyzet^ hogy a tsz» tagság többsége nem értette és nem is érezte magáénak a tsz, premizálási tervet. Pl. a rét kaszálásnál ragaszkodtunk, hogy a széna maximum 2 %-a lehet a tagságé^ nem pedig 1/3-a/ annak ellenére hogy több mint ti2ezer kh. retünk van, valamint ezidőben a szarvasmarha állomány döntő többsége is még a háztáji gazdaságokban volt„ Ennek azután az lett a következménye, hogy rétjeink egy jelentős része 196o-baü
