MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1962

25. ő. e. 1962. június 2. Együttes ülés a budapesti IX. kerületi párt-végrehajtóbizottsággal (137-197. o.) - 2. A fonyódi, siófoki és tabi járásokban végzett tsz-patronáló munka helyzete. Jelentés: 153-166

i<o2 - 7 Nagy La.ios elvtárs /Sm-i MB. titkár / Néhány megjegyzésem van. Először; feltétlen el kell ismerni azokat az eredményeket, melyeket két és fél óv alatt értünk el a patronázs munka tekintetében és én nem egészen ugy vetném fel a patronáló munkát, mint a jelentés. Az elején arról szól, hogy a patronáló tevékenység súlya a gazdasági tevékenység felé sodródott el. Későbbiek során pedig a párt segitését átruházza. Végsősoron mindent a maga helyére kell tenni. Nincs semmi rossz abban, hogy az első időben gazdasági segitség került előtérbe, akkor még jobban rá voltak szorulva erre. Gazdasági téren sokkal nagyobb és rövidebb idő alatt kézzel fogható segítséget adhattunk. Másrészről szemmel láthatóbb a politikai segítségnél, s a gazdasági segitséget könnyebb lemérni. De véleményem szerint már az elején is adtunk politikai segitséget. Ha csak azt ve szem, hogy megismerték egymást a munkások és parasztok, ez már komoly politikai munka volt. Ahogy előbbre jutunk, ugy a poli tikai tevékenység kézzel foghatóbbá válik és nagyobb jártassá ga lesz az üzemi elvtársaknak ebben. Most már magabiztosak sok kérdésben. E

z

t a kettősséget látom a jelentésben. Másodszor; Á jelentés megemliti, hogy " bizonyos értelemben van fásultság, vagy egyes helyeken / falusi / meg nem értés." Szerintem a kerületi pártbizottságnak és az üzemi pártszervezet téknek kell segíteni, hogy ilyen nelegyen. felvetődik, hogy érdemes-e segitséget adni, de talán nem túlzott ez a hang* E

z

t le lehet küzdeni. H

a

rmadszor; A javaslat is foglalkozik / a szocialista szerződések kapcsán / a differenciált segitség adással. Ott kell módo sitani, hogy minden patronáló üzem két és féléve van a tsz-nél, s nagyjából ismeri a könyvelés és az egyenetlenség problémáját. Pl. nem mindennel kell foglalkozni, hanem a legnagyobb problémákkal, pl. a vezetés stilusában. Kisebb dolgokat el kell hanyagolni, mert ig^y célra vezetőbb lenne. Elforgácsolódik az ereje a patronáló üzemnek. Szintén a javaslatban van a harmadik oldalon, hogy elsősorban a gyenge tsz-ek kapják a segitséget. Ha tovább viszem a gondolatot, akkor arra kell gondolnom, hogy át akarják szervezni a patronálást, változást akarunk elérni, vagy át kell tenni az üze meket egy gyengébb tsz-be. H

a igy volna, nem értenék vele egyet. Nebolygassuk meg egy-két év után a kví kialakult rendszert, mert vissza hat a segitás adásra. Később láthatjuk az eredményt. Még egy dolgot vetek fel; A megyei vállalatok patronáló munka járói nincs szó az anyagban, de ezzel nagyon gyatrán állunk. U

g

y néz ki, hogy a megyei vállalatok nem segitenek annyit, mint a budapesti vállalatok. Véleményem szerint elő kell venni eze ket és szólni kell nekik. Még egy mondatot kell elmondanom ; H

e

vesi elvtárs felvázolta itt az előkészületeket. Ha ennyi munka van ebben a jelentésben, akkor nagyon gyenge jelentés alacsony szintű. Sokkal értékesebbet is lehetett volna késziteni és akkor a tárgyalás is eredményesebb lett volna. Gyimesi Ede elvtárs, a IX.ker. PB.termelési osztály vezetője. Hogy néz ki és hogy látja a megye a káder kérdést a termelőszövetkezeteknél. Szeretném, ha volna lehetőség arra, látni azt, hogy a patronálás következtében, mennyire növekedett a munkaegység egyik évről a másik évre, a támogatás mérésével.