MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959
11. ő. e. 1959. szeptember 19. (130-154. o.) - 1. Pártszervezeteink tag- és tagjelölt felvételi és nevelési munkája a megyében; a párttagság szociális összetételének alakulása. Jelentés: 132-140
- 4 |í_„a .JL_2 Laj os elvtárs Ptp_.vez; az egyik amit elvtárs ielvet"eTt aTtsz és a párhuzamosuág. Kegkell mondani őszintén, hogy a tsz szervezés során számitottünk mi erre a kérdésre. Ugyanis hogy a. dolgozó párasatok a tsz-be léptek, már alkalmassal-: jó munkásuk során hogy a pártnak tagjai legyenek. Bizonyos értelemben a párttól is az tartja távol, hogy ha belépnek egyik lábuk már a tsz-ben van. Ez az állítás nem dőlt meg teljes egészében. Kern haladt annyira a paraszt gazdálkodás, mint amennyit mi lépt Link. Szóval bizonyos értelemben nincs és nem volt a tsz probléma annyire kö tő és visszaható hatással, mint amennyit mi gondoljuk. De viszont van ennek egy másik oldala is. Ennek ellenére kétségtelen, hogy több parasztot vettünk fel a fél év alatt, mint az elmúlt év I. negyedévében, illetve félévében. Az is egy irreális gondolat volt, hogy ha a tsz még gyorsabban fo| menni. Indirekt módon politikai tevékenységbe való bevonása nem volt. A hépfront üléseken résztvesz és egy bizonyos idő múlva ez amikor az a bizonyos fejlődés létrejön, azt hi szem, hogy egy bizonyos idő múlva megfog gyorsulni. Kétségtelen, hogy bizonyos szempontból a párhuzamosság lassíthatja, és gyorsíthatja nekünk a pártszervezetek számszerű nőve lését. A másik amit Sólyom elvtárs felvetett a pártmegbizatások kérdésével kapcsolatban. Majd hogy nem ott tartunk, hogy legnagyobb problémánk a kommunista gazdasági vezetők pártszerüsegável van. ügy néz ki, hogy a kommunista gazdasági vezetők egy része bizonyos értelemben függetlennek tartja magát a párttól. A gazdasági vezdbők egy jó része nem érez felelőséget, hogy az Ö üzemében a pártszervezet vagy párt vezetőség milyen körülmények között van és milyen formában tevékenykedik, Nyilván való, hogy sok függ attól, hogy az illető üzem vagy vállalat kommunista igazgatója hogy áll ehhez a kérdéshez. Nyilván való, hogy nekünk erre a kommunista igazgatókat szoritani kell. Amit Kutas elvtárs felvetett, az hogy a munkások és az eredetileg alkalmazottak aránya hogy alakul a jelentésben, én szerintem világos és érthető. Ami a nők kérdését illeti a városra vonatkozólag: a városban a nők között jó munkát végeztek. A nők között nem azért 23 /ó-os a nők részvétele a pártban a városban, mert jó munkát végeznek, hanem azért, mert a városban van a legtöbb tízem, hivatal, stb. ahol van egy néhány bizalmas munkakörben dolgozó párttag nő. Ebből következik az, hogy a városban a nőknek a száma magasabbnak is kell hogy legyenmint más járásban, vagy községben. Véleményem szerint, a városban sem jobb a nök között végzet politikai munka, mint másutt, csak előnyei vannak a városnak a hivatalokban és az üzemekben dolgozó párttag nők számából kifolyólag a többi járási és községi arányszámokkal kapcsolatban. Véleményem szerint ez nem egy elintézett kérdés és kell hogy foglalkozzunk vele az egész megyében.
