MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959
9. ő. e. 1959. január 3. (2-32. o.) - 1. A zárszámadások politikai és gazdasági eredménye, és kihatása a termelőszövetkezetek további fejlesztésére. Jelentés: 4-12
-13- &"•$%Amikor a választási munkát értékeltük ugy mondtuk, hogy a megye lényegében gazdasági feladatok is párthuzainosan lettek végrehajtva. Bár a választási munkákat megelőzőleg sem lettek nagyol: erőfeszítések kifejtve a termelőszövetkezetek fejlődását illetc en, tehát helytelen ez az értékelés ebben a tekintetben. Szirmai Jenő elvtárs m, I. titkár; Kérdésem, hogy mi az oka annak, hogy ennyi termelőszövetkezet mérleghiányos, és főleg hogy ezek többsége régi termelőszövetkezet. Hogyan néz ki jelenleg a tartalék képzése a termelőszövetkezeteknél. Van-e lehetőség, hogy legalább nagyobb termelőszövetkezetek munkaegység előleget biztosítsanak, a tagok számára.^Mennyi az áruertékesitési tervük, anit lényegében még az idén fognak értékesiteni. / sertés, hizott marha / Mmft&r lehet pontosan -megtudni, hogy mennyi a termelőszövetkezetek részéről müveit földterület, mennyi család és tag van. A zöldtrágyázásai kapcsolatban 57o holdat vetettek el, termelőszövetkezetenként alig 5 hold jut. Llllyen alapon történt az áruertékesitési tervek meghatározása, mi volt az alapja. Végezetül pedig a mostani tervkészítésnél figyelembe fo^juk-e venni a föbbéves tapasztalatokat? Mert évek ota visszatérünk erre a zárszámadás alkalmával, hogy rossz volt a tervezés. D e á k József elvtárs LIT. Líezőg. 1^. Vezetője: Az összes termelőszövetkezet állóeszköz beruházásai, mely a termelőszövetkezethez került, 33.132 ezer Forint forgóalapot tesz ki. A másik kérdésre válaszolva közölhetem, hogy a 16 szövetkezetnél a mérleghiány a 960 ezer ss 1. 25o.ooo Porint közötti különbség abból adódik, hogy a 9 szövetkezetnél még a multévi hátralék teszi ezt ki. Ennél a 16 szövetkezetnél a Hegyei Tanács egy brigádot küldőt'; ki, hogy felülvizsgálják a helyzetet és azután intézkedéseket tegyen. Álcár a szövetkezet hiányának a rendezésére, akár a megse 0 itésére. Ez a vizsgálat kb. a jövő hét elején lessz végrehajtva. Véleményünk az, hogy ez a 16 termelőszövetkezetnek mintegy 7o-8o fí-át kell megerősíteni taglétszám növelésével, mert anaélkül nem mehet. Ez az intézkedési tervben benne is van, hogy napról-napra kell foglalkozni ezeknek a termelőszövetkezeteknek a megerősítésével. 35.56 t zer Forintal növekedett a termelőszövetkezetek hitele ez rossz arányban van, mert egy 7o %- a állami tartalékterület, ahová állóeszköz vagyont nem vittek be. A beruházás igen komoly volt az elmúlt gazdasági évben. Ami annyit jelent, hogy ilyen mértékben jól jártak a termelőszövetkezetek, mert az ezévi beruházás összhangban van. Majd az looo drb. tenyészállatot adtunk a termelőszövetkezeteknek. Ezer kivül sertés és juhállományt is. Mégis majdnem megtartotta azt a szintet. Ez évben már nsm tudunk annyi állami tartalékterületet adni a termelőszövetkezeteknek. Ebben az évben 32 uj termelőszövetkezet alakult. 543 fő a kilépések száma. Ez 119 termelőszövetkezetre vonatkozik. Az összes belépés megyei szinten a kilépéseken kivül megyei szinten 1533 tag volt. Tehát 25 %-a. Ezeknek az okai a következőkből adódik. Elsősorba.n olyan szövetkezetek, mint a kaposvári - Szabadság zászlóalj - termelőszövetkezet, ahol minden 2 évben kicserélődik a tagság. Ezek a sz vetkezetek átjáró szövetkezetek. Pl. a siófoki termelőszövetkezetbe 60 ví-ig cserélődött ki a tagás. A másik szövetkezeteknél pedig e^y csomó ezekből a kizárás, ami 25 ít-ot tesz ki. A másik példa pedig, mint az igali termelőszövetkezet, ahol
