MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1959

9. ő. e. 1959. január 3. (2-32. o.) - 1. A zárszámadások politikai és gazdasági eredménye, és kihatása a termelőszövetkezetek további fejlesztésére. Jelentés: 4-12

' ü 328 a kilépett lo tagnak még nem volt 2 éves munkahelye. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az idén 3.000 Forinttal kevesebb jutott, mint tavaj a munkaegység részesedésekre. Az igaz, azonban most kevesebb is az átlagos munkaegység. Az idei évben 21o munkaegység jutott átlagosan egy tagra, tavaj 228 volt. Tavaj magasabb volt az 1 tagra jutó munkaegység részesedése is. Az oka ennek az, hogy magasabb, volt hogy leül teljes viszonyok között gazdálkdott ennél az 1 kat. holdra eső munkaegység alig ért el 2o Ft.-ot. A másik dolog pedig az, hogy 8 Ft.-al kevesebb a munkaegység értéke. A gyenge termelőszövetkezetek intézkedési terve hogyan lett végrehajtva. 29 termelőszövetkezetre készítettünk a tavasszal intézkedési tervet. Mi ugy értékeljük, hogy kb. 60 %-nál eredményesebb volt az intézkedési terv. 4o %-nál mintegy 11-12 termelőszövetkezetnél nem sikerült előre menni a termelőszövetkezeteknek. Az intézkedési tervek nem mindég a reális pontot tükrözik. Felvetődnek, hogy milyen állatot kell beállitani, és erre semmi fedezetet nem tudott az állami biztosítani. Tehát már ezek is kiesést jelentettek. Ugy, hogy ezek már kiestek az intézkedési tervből. Nem szabta meg a Földművelésügyi Minisztérium, hogy mennyi a keretszám. Ugyanígy a különböző szerződéses növényeknél kb. 2oo ezer Forint kár lett a szövetkezeti vonalon. Ugyanígy csapódott be a lennel egy pár szövetkezet. 3 ez mind befolyásolta a termelőszövet kezetek tervteljesitésát. Az idei intézkedési tervben nem arra megyünk, hogy olyan átlagot hozzunk ki, hogy az irreális legyen, hanem szolid átlagot hagyunk jóvá. Olyan terményeket állítunk be, ami azon a vidéken feltetlenül megfelelő. Hiába akarja kapásból beállitani a tervet, ha a termelési költségek felmennek és ráfizet a szövetkezet. Csak 2-3 év alatt legyen meg biztositva a tartalékajbapkézés, hogy az emberek munkakedve meglegyen biztositva. A gépállomások nem nyújtottak kellő segítséget. Ennek okának lehet azt is megállapítani, hogy amikor a gépállomásokra kikerültek az uj elvtársak, nem olvadtak be a termelőszövetkezet termelésébe. Nem helyes dolog most már utólag megállapítani, de közösen kellett volna végezni a munkákat. Hogy Tabnak adtuk az ármutatót, amelyik a legalacsonyabb? Az ármutatót pontok szerint kellett kidolgozni} Hogy a termelőszövetkezeteknek az árubevétele mennyi volt, ebből levettük azt ami feltétlen szükséges, szabadpiacon való értékesítésre. Ehhez hozzá satuk azt is, hogy melyik járásban melyik szövetkezetben volt túlzott osztái amelyet leadhatott volna az állam felé és nem kellett volna kiosztani. #nnek megfelelően a megyei átlagot is megfelelően adtuk ki. A tabi járásban a legtöbb uj és gyenge termelőszövetkezet van. Hogy a déli járásokban magasabb volt az ármutatója az abból adódott, hogy jó eredményeket tudtak elérni a gyümölcs, és burgonya^termelésben. Az igaz, hogy eltér az idei ármutató a múltévi ármutatótól. Agyival jobb, mint a tavaji, hogy azokat is érinti, akiknek állam iránti kötelességük becsülettel teljesítve van. A temmelési átlagokkal kapcsolatban a kukoricából magasabb, mint tavaj volt. Burgonyából 2o ,,.-án alul takarított be Patosfa, termelőszövetkezet, mert géppel vetették és azzal szedték ki, és nem volt sikeres a gépnek a használata, mert a burgonya fészkeknek a tetejét feltúrta, és az aljában lévő burgonyákat pedig szétvágta, vagy bennthagyta a földben.