MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958

8. ő. e. 1958. december 21. (129-160. o.) - 1. Az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveire hozott központi bizottság határozat végrehajtása. Beszámoló-tervezet: 131-157

első évtizedeiben is fel lehetett tenni a Csokonai által megfogalmazott fájó kérdést: "Hát csak kanásznak termett a somogysági paraszt?" &z ezer holdak árnyékában élő népet csak ugy mint anyagilag és politikailag, szellemileg is elnyomás alatt tartották* Móricz Zsigmondot 1919-ben Somogybánjártakor megdöbbentette, hogy milyen sötét állapotokat Örökölt a Tanácsköztársaság. Elképedve irt a Kaposzentjakabi iskola téglával kirakott tanterméről, zsúfolt padjairól, piszkos fali képeiről. A Dénesmajor csiras istállóit megbámulták a külföldiek de a herceg béreseinek gyereke lehetett akár lángész, mégis két órát kellett gyalogolnia mig egy kis iskolát talált. A 6 éves gyermek esőben, sárban ment Dénesmajorból SzentJakabra, hogy megtanuljon egy kis irást-olvasást. A szegénynek muszáj volt olyan tudatlannak maradnia, amilyen szülője volt, állapitotta meg Móricz. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt hiába mutatkozott a 'rtTÜturális fejlődés perspektívája, az ellenforradalmi Horthy-rendszer mesterségesen korlatolt műveltségi színvonalon tartotta a dolgozó tömegeket. Csak annyi ismeret elsajátítását tartották fontosnak, amennyit a tőkés ipari és félfeudális mezőgazdasági termelés megkivánt Valamennyiünk előtt ismeretesek azck az uri, az egész uralkodó osztály feölfogását kifejező bántó megfogalmazások, hogy elég, ha a parasztnak annyi esze van, ha esik az eső, az eresz alá álljon. A horthy-rendszer egész iskola politikája a kizsákmányoló osztálytársadalom jellegének felel meg. A tudatlanság, a babonák, az analfabétizmus mindennapos jelenség volt a megyénkben. 193o-ban a felnőtt lakosságnak lo.4 #-a analfabéta volt. De voltak olyan községük, puszták, ahol a felnőtt lakosság 3o-35,^-a vo^Lt, .ir

ágjtAj.da^la/i,^ ^ Óvoda járásonként néhány volt csak, az isYfoleg a középrétegek gyermekeinek állt rendelkezésére. Az elemi iskolák főbb jellemzői, a következők: 80 #-uk felekezeti iskola volt, tehát a megye iskolái zömében igen erős volt az idealista nevelés, a vallásos befolyás. Ez a vallásos befolyás azonban nemcsak a tanulókra, hanem a pedagógusok jelentős részére is kiterjed. Ennek hatása nem kevésbbé érződik még napjainkban i». A horthy-rendszer elemi iskoláinak másik jellemzője, a rendkívül mostoha körülmények és túlzsúfoltság. Nem volt ritkaság az olyan iskola, ahol 80, sőt llo gyereket kellett *gy tanitónak tanitani. A puszták világában gyakran hosszú kilométereket kellett az iskolás gyermekeknek gyalogoni.