MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. január 11. (2-121. o.) - 5. A megyei pártbizottság állásfoglalása a politikai nyilvánosság kiszélesítésére, s a további feladatok. Jelentés: 48-57

3ü úr 4 A párt politikai nyilvánosságának egyik fontos eleme a mind szélesebb "merítésű" helyzetértékelés. Ezért a párttagok szerint szükséges az, hogy a megyei testületek elé kerülő napirendekről előzetesen alkothassanak véleményt; esetenként a testüle­ti üléseken a témában érdekelt alapszervezetek képviselői is vehessenek részt. Szin­te mindenütt megfogalmazták, hogy a döntéshozatalban résztvevő testületi tagokról, sőt egyes tisztségviselőkről is nagyon kevés az ismeretük, szinte "arctalanok" a közvélemény előtt. Sajátos ellentmondásként vetődött fel, hogy az országos vezetők egyéniségéről, személyes kiállásáról több az információ, mint sok megyei és helyi ve­zetőről. Érvényesül ez a tájékoztatás egészében is, mert az országos és nemzetközi folyamatoknak van igazán nyilvánossága, míg a megyei helyzetről ez már korlátozot­tabb; a helyi, - főként lakóhelyi - vezetők és testületek törekvéseiről úgyszólván alig tudnak valamit. Összefüggésbe hozták azzal, hogy a helyi tájékoztatás korábbi formái /a szóbeli hirdetményezés vagy hangosbemondó/ leépültek, nem divatosak, de ezek helyett nem valósult meg érdemi, kölcsönösen közvetítő kapcsolattartás a vezetők és a lakosság között. Ezért kapott kritikát a városi televíziók lassú kiépítése, egyút­tal megfogalmazták a helyi rádió vagy további lapindítások szükségességét is. Erőteljes igény mutatkozott az iránt, hogy a megyei politikai információs rend­szer is másként töltse be feladatát. Elemi követelmény az, hogy az alapszervezetek - s tágabban a lakóhelyek, munkahelyek - közhangulatát, a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket őszintén közvetítsék a pártszervek, de ezzel együtt igénylik a felvetések­re adott válaszokat is. A központi Titkári Tájékoztató egyre gyakrabban vállalkozik erre, /ugyanakkor az alapszervezeti titkárok egy része ezt személyes tájékoztatási privilégiumának tekinti, tehát nem jut el az alapszervezetekhez/ de egyre nagyobb szükséglet mutatkozik a megyei és helyi visszacsatolás rendszere iránt is. Ezzel ugyanis - úgymond - elejét vehetnénk a napjainkban burjánzó pletykáknak, mendemon­dáknak, kiszivárogtatásoknak. Kiemelten fontos mindez a személyi kérdések, a káder­politikai elhatározások kapcsán. Sók - főleg vezetőkkel szembeni - előítélettől szabadulnánk meg, ha időben, vilá­gosan, nyilvánosan megfogalmazódna, hogy kit, miért állítanak egy bizonyos posztra, avagy mozdítanak el onnan. Főleg az utóbbi esetek jelentik gyakran az ún. "mai tabuk" területét, mert sokkal előbb indul a szóbeszéd, mint ahogy megérkezne a hivatalos - rendszerint szűkszavú - tájékoztatás. Felvetették, hogy ezek egy része is csak az "elkövetőkre" összpontosít és nem, vagy keveset foglalkozik azok felelősségével, akik a szakszerűtlen munkát, avagy a visszaélést lehetővé tették, tartósan elnézték. Élénk visszhang kísérte mindenütt a megyei tömegtájékoztatást. A Somogyi Néplap szerepe, munkája esetenként heves viták tárgya volt. A tapasztalható sommás elmarasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom