MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. január 11. (2-121. o.) - 5. A megyei pártbizottság állásfoglalása a politikai nyilvánosság kiszélesítésére, s a további feladatok. Jelentés: 48-57

^0 ,-n Az apparátust a testületekkel azonosító felvetések, az un. "belső munka" mibenlétére utaló kérdések egyaránt kifejezik, hogy a politikai tevékenység feladatköre, munkamegosztása - érdemi tájékoztatás hiányában - a párttagok jó része előtt is "zárt világ", amelyhez egy korábbi formális tisztelet után egyre nagyobb kritikával közelednek. A pártélet nyilvános eseményeit, rendezvényeit - túlságosan előkészített, nem egyszer sematikus voltuk miatt, - nem tartják eléggé nyilvános értékűnek. Nem kevés indulattal tették szóvá a magasabb vezetők látogatását megelőző szájbarágást, a "meggyúrást" és azt, hogy ilyen alkalmakkor a "vendéglátók" igyekeznek szép képet mutatni. Feltételezik azt is, hogy az érdemi kérdések nem a hivatalos látogatáson, hanem azt követően, "fehér asztalnál" dőlnek el. Összességében tehát a politikai nyilvánosság kiszélesedése, az erre irányuló törekvések nem visszhangtalanok a megye közvéleményében. Az ezzel kapcsolatos elméleti-politikai polémiák értelmezése, az eszerinti álláspontok kialakítása viszont csak esetenként érzékelhető. Végeredményben a tagjai sorában tájékozódó és tagjait folyamatosan tájékoztató, a társadalmi kontrollt vállaló mozgalom nyilvánosságát igénylik általánosan a párttagok, s ez találkozik a pártonkívüliek helyeslésével is. A sajtóban szükségesnek tartják a különböző álláspontok bemutatásán túl, a végigvitt vitákat, amelyek orientáló, eligazító értékűek. 2. A helyi, megyei nyilvánosság megítéléséről A politikai nyilvánosság sajátosan helyi, megyei tényezőivel ugyancsak sokat foglalkoztak a fórumok résztvevői. A közelmúlt szélesebb körű, őszinte tájékoztatási törekvéseit helyeselve megfogalmazódott, hogy ezek még nem érzékelhetők kellőképpen. Dinamikusabb kezdeményezésekre van szükség. Kifejezték a fórumok résztvevői, hogy a nyíltság, az őszinteség elvárása nem egyszerűen a politikai munka stílusára vagy módszereire értendő, hanem ezek intézményes garanciáira is szükség van. Áttekinthetőbb képet kívánnak a megyei és a helyi politizálás törekvéseiről, altelnatíváiról, a vezetők ezirányu szándékáról és személyes képességeiről is. Szóvá tették, hogy több ígéretes kezdeményezés ellenére még kevés az olyan fórum, amely a döntéshozatal előtt érdemben építene az állampolgárok javaslataira, felkarolná kezdeményezéseiket, de volt ahol hozzáfűzték azt is - önvizsgáló, önkritikái éllel -, hogy sok helyütt a meglévő lehetőségekkel sem él a lakosság. Az érdekelt helyi szervek viszont gyakran inkább tudomásul veszik ezt, ahelyett, hogy ösztönöznék.