MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

- 6 - ií'iJff*^ B ö h m József elvtárs, pb-tag Előttem már ketten is szóltak arról, hogy ennek az ülésnek mekkora a jelentősége. Én erről külön mondani mást nem kívánok, csak méltatni tudnám én is. Abban, hogy az ülésen állást tudjunk foglalni, alapvetően két dolog áll a rendelkezésünkre. A saját személyes ismereteink és a véleményünk, ehhez természetesen én hozzátartozónak tartom a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság legutóbbi ülését, másrészt annak a bizottságnak a véleménye, amelyet Dévényi elvtárstól hallottunk. Én ezzel a bizottsági véleménnyel, a benne hallottakkal túlnyomórészt egyetértek, és azzal azonosítom is magam. Mindjárt hozzáteszem, nem a Dévényi elvtárs személye és a bizottság tagjai személyek elleni kifogásként mondom, de én boldog lettem volna, ha megismerhetem azt az írásos összefoglalót is, amelyet Dévényi elvtárs előadása alapjaként használtak fel, és abból ki-ki a névre szóló írásos megjegyzésből maga vonhatta volna le a következtetéseket, minősítés nélkül. A másik. Előttünk vannak írásos javaslatok. Nem bántóképpen mondom, de én azt hiszem, ezek nem újak a mi pártunknak az életében. És ehhez májusi pártértekezlet sem kellett volna, hogyha ezeket a normákat, követelményeket, amelyet most ezek a javaslatok tartalmaznak, mi korábban is komolyabban vesszük, élihez tartjuk magunkat és végrehajtottuk volna. Senki nem akadályozott bennünket, hogy :iem tehettük volna meg. Nekem gondom egy javaslattal külön is van, még pedig az, hogy most a pártbizottság küldjön ki egy másik bizottságot ;innak a megállapítására, vagy a javaslatok kialakítására, hogy most milyen mértékben újuljon meg a pártbizottság és kikkel újuljon meg. Végtelenül elkeserít, ha a június 6-i mulasztásokra gondolok, hogy ennek a bizottságnak, amelyik elvégezte tisztességesen a maga munkáját, nem adott ez a pártbizottság olyan megbízatást, hogy a munkája erre is terjedjen ki. Mert akkor ezt ma nyugodtabban el lehetett volna dönteni és el lehetett volna intézni. Ha pedig valakik elmulasztották ebbeni munkaprogramot akkor előtérjesztenis és a pártbizottsággal jóváhagyatni, a felelősséget azért vállalni kell. Minthogy ez nem történt meg, azért is vállalni kell, a pártbizottság most elfogadja ez a javaslatot, akkor két hónapig újból mi történik? Annyi, amennyi az elmúlt két hónap alatt történt? A másik gondom. A határidő vállalás. Teszem föl, a pártbizottság ma kiküld egy bizottságot és vár a javaslatára november 30-ig. Megkérdezem: ha erre volna vagy van időnk, így döntünk, akkor arra miért nincs, hogy erre az időre hívjuk össze a megyei pártértekezletet? Vitatom azt az elképzelést és véleményt, ami szerint melyik von el több figyelmet, melyik ad több munkát a megyei vezetésnek és az apparátusoknak. Ez vagy amaz. Szerintem ha már várunk november 30-ig, akkor azt is át kell gondolni felelősen, hogy ne bizzuk-e a döntést a pártszervezetek, a kommunisták most megválasztott küldötteire, hogy azok minősítsék a mi munkánkat is, a pártbizottság tagjaiért, a megyei pártbizottság titkáraiét és mindenkiét, aki a pártértekezlet hatáskörébe tartozik. Megkérdezem önmagunktól, van-e fontosabb munka ennél, mint ennek a végleges eldöntése. De ezzel gondom is van, amikor ezen meditálok. Még hozzá az, hogy adhat valaki felhatalmazást arra, hogy várjunk november 30-ig arra, hogy majd egy bizottság kidolgozza. Szerintem nem. Arra pedig, hogy ez a pártbizottság ma tud-e dönteni a megújulása tekintetében, nekem kétségeim vannak. Én a magam sorsáról és a jövőbeni mandátumomról tudok dönteni, de én azt is elhiszem, (ne haragudjanak érte) hogy a pártbizottság tagjai nagyobb része is tud ebben dönteni, de nem vagyok benne biztos, hogy mindenki személy szerint tud dönteni és tudja, meri az ezzel kapcsolatos személyi terheket, felelősséget is vállalni. Nekem gondom van a tekintetben is, és a pártértekezlet a többi között azért került említésre, mert velem együtt a jelenlévők túlnyomó többsége ott volt az 1985-ös megyei pártértekezleten is és tudja, hogy a küldöttek nem tudom hányad részének, de biztos vagyok benne, hogy nem 5 vagy 10 százalékának, hanem ennél nagyobb hányadának a felszólalás-tervezetét még elolvasták és jóváhagyták.