MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

- 7 - /iz# Klenovics Imre elvtárs közbe szól: Honnét veszed ezt Böhm elvtárs, ne haragudj már. Ez egy felelős kijelentés. Ott harmincöt ember nyilvánult meg és ki olvasta el? Mondjad meg. Böhm József elvtárs folytatja: Ugye megtarthatom most azt a véleményemet, hogy én akkor, amikor erre szükség lesz és ennek az ideje eljön elmondom. Természetesen felsorolni azokat egyenként, akiét elolvasták nem tudom, én nem kérdeztem erről senkit , de hallottam olyan küldöttek véleményét erről, hogy az enyémet elolvasták és jóváhagyták. A másik gondom. Én azt kérem a megyei pártbizottság vezetőitől és a megyei pártbizottságtól, gondolkodjék azon, hogy ezt a bizottsági javaslatot így alternatíva nélkül, tehát az alternatívának a megyei pártértekezlet összehívását tekintem a megyei pártbizottság ma magáénak teheti-e vagy sem. Én a megyei pártbizottság tagjaként előterjesztem azt a személyes javaslatomat, hogy bízzák a megyei pártbizottságra a döntést úgy , hogy arról : legyen-e megyei pártértekezlet vagy ne legyen, a pártbizottsági ülés végén legyen titkos szavazás. Sokkal nyugodtabb volnék akkor, ha az alapszervezetek túlnyomó többségének a véleményét, nem csak a párttitkárokét, hanem a tagságét is ebben a kérdésben is megismerhetnénk. Anélkül nem lehet megújulás, hogy a megyei pártbizottságban is személy szerint meg ne újuljon mindenki, aki ebben a testületben a munkát ezután is akár tisztségviselőként, akár tagként vállalja. L é b e r Gyuláné elvtársnő, a pb tagja: Ma a változások és a különböző szélsőségek időszakát éljük, amely megnyilvánul különböző gazdasági, politikai kérdésekben is. Nyugtalanul figyeljük a nagyobb városokban zajló eseményeket, a munkabeszüntetéseket, tüntetéseket, a követelőző felhívásokat. Mi, tapasztalt kommunisták tudjuk, hogy mindezek a kisebb településekre is be fognak gyűrűzni. Az ügyek levezetése, feloldása nem mindig rendeződik (Bős-Nagymaros olyan, mint amikor egy házat felépítünk a tetőig és akkor abbahagyjuk.). A nyilvánosság, a nyíltság jegyében az emberek jó szónoki tehetséggel minden irányban könnyen hangolhatok, amely sajnos nem szolgálja a közmegegyezést, inkább a felforgatást. Szükséges megkeresni, kapcsolatba lépni a józangondolkodású, mértéktartó emberekkel. A párttagoknak tudni kellene, hogy merre haladunk. Ma is úgy érzik párttagjaink, hogy nincs meggyőző politikai, ideológiai érvünk. Ezt a megállapítást bizonyítja az is, hogy az elmúlt időszak eseményeivel, annak bírálatával túl sokat foglalkoznak (pl. mit nem volt szabad eddig, csak bírálunk, új márciusi front stb.), e helyett azt várnánk, hogy arról szóljunk, hogy mit akarunk tenni, vagy mit teszünk a jövőért, hogyan menjünk előre. Belpolitikánkban KÁOSZ van, ezen változtatni kell. A pártbizottság irányító munkájában az elvi-politikai jelleg erősítése alapelv, de hogyan? Hatalom nélkül véleményem szerint nem lehet. A feladattervet vitassák meg az alapszervezetek. A közelmúlt gazdasági változásai, a politikai intézményrendszer reformja megköveteli a területi szervek szervezeti struktúrájának változását. A területi szervek testületeinek azt is önállóan kell eldönteni, hogy az adott helyen milyen szervezeti felállás, az apparátus milyen tagozódása ígéri a leghatékonyabb működést. Ezért üdvözölendő és nagyon helyes a Somogy Megyei Tanács korszerűsítési törekvése. A megyei tanács vezetése felismerte, úttörő szerepet vállalt abban, hogy a szervezetet tegye alkalmassá a kétszintű irányítás bevezetésére. A helyi önkormányzat növelése nem viseli el egy operativ, beavatkozó munkamódszert. Az intézményi, vállalati önállóság erősítése is igényli a szervezet korszerűsítését és a törvényességi felügyelet erősítését.